Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez 157 A Tisza Kálmán téri pártközpontban dolgozó elvtársak szinte, azt mondhatnám, éjjelnappal el voltak foglalva, késő este ott feküdtek le, ahol dolgoztak és padlón fekve aludtak , egyet, hogy kora reggel újra kezdjék a munkát. Januárban, február elején időnként a pesti utcákon kóborló egy-egy sebesült lóból hoztak egyet be a pártház udvarára, ott agyonlőtték, hogy az élelmezést valahogy a lóhússal megoldják. Hány osztálya volt a pártnak, mi volt a szervezeti felépítése? Szervezeti felépítésről először a Tisza Kálmán téri pártközpontban 1945. január 22-én tanácskoztunk és határozatot hoztunk. Ez alkalommal 9 osztályt határoztunk meg, hogy kilenc részre bontva végezze a pártközpont a munkáját. 1945 március végéig ugyanis két központi vezető szerv működött. A Szovjetunióból hazatért kommunista vezetők a Külföldi Bizottság megbízásából a felszabadított területek vezetésére, 1944 november 7-én Szegeden megalakították a Központi Vezetőséget, amely november végén Debrecenbe költözött. 1945. január 19-én Budapesten az illegális kommunista vezetők is megalakították a Központi Vezetőséget. A debreceni vezetőség a Moszkvában működött Külföldi Bizottságnak, a budapesti a Magyarországon működött illegális Központi Bizottságnak a jogutódja volt. A szegedi, majd a debreceni Központi Vezetőség tagjai Farkas Mihály,' Gerő Ernő, Nagy Imre és Révai József voltak. A budapesti Központi Vezetőség tagjai Apró Antal, Barta Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor voltak. Az üléseken részt vettek Kállai Gyula, Kossá István elvtársak és Vas Zoltán, akiket később kooptáltak a vezetőségbe. A debreceni Központi Vezetőség március végéig, amíg a kormány Budapestre nem költözött, még működött. A tényleges vezetőszerv azonban február 22 után a budapesti Központi Vezetőség volt. Ekkor újra meg lett határozva a Központi Vezetőség osztályainak és apparátusának száma és helyzete, miután a két vezetőség most már egyesítve 4ett. Hét osztályt szerveztünk a budapesti pártközpontban: szervezési osztályt, vezetője Kovács István lett; propagandaosztályt, vezetője Orbán László; tömegszervezetek és tömegmunka osztályát, dhova az ifjúsági mozgalom, Nemzeti Segély és a sportmozgalom tartozott, Apró Antal vezetésével; nőtitkárságot, káderosztályt, vezetője Kiss Károly lett; közigazgatási és közgazdaságpolitikai osztályt, ahová városi és községi önkormányzatok, különféle gazdasági szervekbéfi dolgozó párttagok munkájának irányítása folyt, szövetkezeti ügyek is tartoztak ide. Vezetője Szél Jenő lett. Egy gazdasági hivatalt is szerveztünk. Ez volt a párt felépítése? Ez volt a párt felépítése, és ez a felépítés aztán huzamos ideig meg is maradt. Milyen volt a párt tevékenysége, milyen időközökben ülésezett a Központi Vezetőség? A napi események akkor szükségessé tették az igen gyakori ülésezést. Mivel az első "hetekben a vezetők szinte valamennyien ugyanabban a házban dolgoztak, a Tisza Kálmán téri központban, onnét jártak ki és oda jártak vissza, naponta minden este volt megbeszélés, ahol meghatároztuk a következő napi tennivalókat. Előfordult ugyanis, hogy szervezési" munkára ment elvtársak a fővárosban eltűntek, illetve hadifogolyként szovjet katonai hatóságok őrizetébe kerültek. Csaknem minden esetben sikerült megtalálni és kiszabadítani őket. De ez szükségessé tette, hogy a Vörös Hadsereg budapesti parancsnokságával a kapcsolat napi kapcsolat legyen és szinte naponta kellett valamilyen ügyben segítségüket, támogatásukat kérni. Milyen feladatokat tűzött ki a Központi Vezetőség a párttagság elé január 15 s különösen január 23 után, amikor rendszeresen tartottak már vezetőségi ülést? Mik voltak a legfontosabb feladatok Budapesten, Budapest teljes felszabadítása után? Budapest teljes felszabadítása után a feladatok már megnőttek. Akkorára már a koalíciós partnerekkel szinte naponta tárgyalások folytak, az ideiglenes parlament megszervezése folyamatban volt, de a legfőbb munka a városi élet, a fővárosi élet megindítása," szervezése, rendcsinálás volt, és azután, hogy a kapcsolatok a vidéki városokkal megteremtődtek, a szervezetek kiterjesztése vidéki munkára. A rendőrség szervezés óriási feladat és munka volt. Új rendőrség szervezésével Kádár János elvtársat és Ratulovszki János elvtársat bízta meg a párt. Milyen nehézségekkel találkoztak? A legfőbb nehézségek a lakásproblémák voltak, és az egészségügyi helyzet, az élelmezés, — bár ezen a téren időnként hathatós segítséget nyújtott a Vörös Hadsereg a főváros nehéz élelmezési helyzetének áthidalására. Következő kérdés az lenne, hogy hogyan, milyen területeken mutatkozott meg a párt irányító, vezető szerepe? ^ Legfontosabb munkának tekintettük az üzemi munka megindítását. A gyárakból nap mint nap jöttek a munkások, segítséget kértek, tanácsot kértek, mit csináljanak, hogy kezd-