Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

152 Karsai Elek A náci rémtetteket kivizsgáló bizottság, ugy-e ez volt? ... akkor az kiküldött egy albizottságot, vagy egy ilyen bizottságot, a náci rémtetteket kivizsgáló bizottságot, ennek is én tagja voltam és mi végigjártuk mindazokat a helyeket,, ahol ilyen tömeges kivégzések voltak, vagy tömeges halálozások. Többek között például voltunk a Dohány utcai zsinagógában, annak udvarán, ahol reng&teg volt a halott, a hulla. De végig... főleg a Klauzál tér környéki üzletek voltak nagyon tele hullákkal, azok ott gyűjtötték úgy látszik össze ezeket. — Hqgyan szereztek a Szaktanácsnak székházat? A Szaktanácsnak azt az Akadémia utcai épületet akartuk megszerezni, ami későbba párt központja lett, azt a házat, ami a delegációs ház volt az Qsztrák—Magyar Monarchia idejében, meg osztrák követség is, úgy tudom: Csak azért nem szereztük meg, mert az ablakai ki voltak törve. Üveget szerezni egyszerűen nem lehetett, hogy beüvegezzük. Tehát kellet keresni olyan helyiséget, amelyiknek van ablaka beüvegezve, hogy le tudjunk ülni dolgozni. Egyébként a Köztársaság téri háznak az volt az előnye, hogy a volksbundisták, a nácik,. akik bent voltak, a külső ablakokat leszedték és az mind az óvóhelyen volt. Mikor megtörtént a felszabadulás és o.kkupáltuk a házat, csak fel kellett az ablakokat hordani az óvóhelyről és lehetett dolgozni zárt helyen. A Szaktanácsnak azért választottuk a Fiumei út 4. számú házat (a kivándorlók otthona volt az valamikor), mert ugyanezt a trükköt ott is megcsinálták: az egyik sor ablak lent volt az óvóhelyen. Tehát tudtunk zárt helyiségben dolgozni. De egyébként azért is, mert itt volt a pártközpont, itt volt a polgármesteri hivatal, itt volt a rendőrség, ami akkor Budapesten a felszabadult részen működött, az a Köztársaság téri pártházban volt... A Mosonyi utcában volt ugy-e a rendőrség? Nem. A főkapitány az ott székelt abban az időben, sőt még a börtön is ott volt a Köztársaság tér pincéiben, az első napokban. Az, hogy a Mosonyi utcába mentek, az már egy héttel később volt. Hiszen akkor már kezdtek rendezett viszonyok lenni, mikor egy héttel később már átmentek a Mosonyi utcába, ... de nem volt közlekedés, semmi és azért is jő volt a Fiumei út 4, mert az itteni közel volt. Az Akadémia utcába nagyon messze lett volna besétálni állandóan. Kossá elvtárs, emlékszik a Központi Vezetőség első ülésére? Melyiket nevezzem most a Központi Vezetőség első ülésének, mert akkor azért nem úgy működött a Központi Vezetőség, mint most. Körülbelül minden nap ülésezett, vagy legalábbis este összejöttünk. Kik voltak ott, név szerint? Gerő (az már korán feljött Debrecenből), Kádár, Kiss Károly, Barta Bertalan, Kovács István, Török János: körülbelül ezek voltak akkor, akik ezen a területen megvoltak. Később aztán, ahogy felszabadult a városnak egy-egy része, mindig kerültek elő újabb elvtársak, megint többen lettünk, következő este még többen voltunk. Aztán meg (azért mondom, hogy nagyon nehéz, ezt csak dokumentálisan lehetne megnézni) van, amiről vettek fel jegyzőkönyvet és azt most elnevezik vezetőségi ülésnek, vagy elnevezték, — amelyikről nem vettek fel jegyzőkönyvet, az csak összejövetel volt. Mi mindegyiket vezetőségi ülésnek tekintettük, mert ott határozatokat hoztunk, megszabtuk, hogy kinek mi a feladata a következő napokban, vagy csak napra esetleg. Közvetlenül a jelszabadulás után Ön milyen feladatot kapott? Másnap, hogy a Tisza Kálmán térre beköltöztek? Azt nagyon kevesen tudják ebben az országban, hogy én főpolgármester, is voltam, körülbelül 3 napig Budapesten. Az egész működésem, azt hiszem, csak az volt, hogy egy plakátot írtam alá, egy ilyen felhívás jelent meg. Azután Berecz Bélát kineveztem a Kenyérgyár igazgatójának a Százados úton. Ma már nem emlékszem, hogy az Elektromos Művek igazgatójának kit neveztem ki. Akkor előkerült a Csorba, az iett a polgármester, én lettem az alpolgármester. Ez se tartott sokáig, ez a dicsőség, csak a hét másik feléig, mert akkor meg előkerült a Jámbor, az lett helyettem az alpolgármester, és én akkor elmentem a Szakszervezeti Tanács főtitkárává. Ez körülbelül január 18-ig lezajlott, ez az átmeneti állapot, mert január 18-án ültünk össze a szabók Almásy téri székházában: akik akkor addig előkerültünk szakszervezeti emberek, ott megbeszéltük, hogy hogyan alakítsuk meg a Szakszervezeti Tanácsot, kik legyenek a tagjai, hogyan működjék, milyen szakszervezeteket hozzunk létre; ipari vagy szakmai szakszervezeteket (erről igen nagy vita folyt) és hogyan szervezzük meg azokat a rétegeket (például köztisztviselők, vasutasok, postások), akik a Horthy-rendszer alatt nem voltak szervezve. Körülbelül voltunk harmincan ezen a megbeszélésen... Ez volt az első Szaktanács ...