Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
128 Rácz Béla NIK vállalatok termékeinek közvetítő köréből a tőkés nagykereskedőket minél előbb kikapcsolják. E feladat megoldása 1947 első felében azonban elég vontatottan haladt előre, sőt a NIK Kereskedelmi Igazgatóságának első hónapjaiban el is maradt a feltételek biztosította lehetőségektől. Az 1947. november 6-i NIK főtitkári értekezlet ismételten leszögezte, hogy a NIK eladási politikájában ä leglényegesebb szempont minél több készpénzért való eladás szorgalmazása; ezért sürgette a „globus"-ok (az állami nehézipari nagykereskedelmi vállalatok) felfejlesztésének meggyorsítását, hogy azok segítségével a NIK áruk közvetítésének köréből a nagykereskedőket minél előbb kikapcsolhassák. 160 A nagykereskedők kikapcsolása a bevétel növekedése szempontjából is fontos volt. Ugyanis a Kereskedelmi Igazgatóság a nagykereskedőknek a vásárolt összegről 90 napos elfogadványt adott, tehát a forgótőkét gyakorlatilag a Kereskedelmi Igazgatóság bocsátotta a nagykereskedők részére, olcsó kamatteher mellett. 169 A Kereskedelmi Igazgatóság felszámolásakor a Főosztályt, szervezeti felépítésének szinte érintetlen hagyásával, beépítették a NIK apparátusába. A Főosztály élén Frank Henrik állt. A Főosztály keretében kezdetben csak 10, októberben már 12 értékesítési osztály működött. Ezek a következők voltak: 1. Vasáru; 2. Fémáru; 3. Acéláru (ennek keretében működött a Tefv Osztály, amelyet azért állítottak fel, hogy — mivel a rendelések lényegesen felülmúlták a termelés mennyiségét — a befutó rendeléseket elbírálja); 4. Gépjármű; 5. Vasszerkezetek (ez vagon, mozdony, vasúti felépítmény, hajó és vasszerkezetek eladásával foglalkozott); 6. Ipari gép; 7. Elektromosgép; 8. Mezőgazdasági szeráruk; 9. Kerékpár és varrógép; 10. Cső és egészségügyi cikkek; 11. Tömegcikkek; 12. Készletértékesítő osztály. Ezek többnyire még további két vagy több csoportra tagolódtak. Az egyes osztályok az elnevezésükben szereplő termékek értékesítését végezték, illetve figyelemmel kísérték szakterületük termelésének alakulását és a raktárkészletét, valamint a szükséges árváltoztatásokat igyekeztek kieszközölni. Az értékesítési osztályok munkáját segítette a Piackutató és a Sajtó és Propaganda osztály. Az osztályok száma a Kereskedelmi Igazgatóság fennállása alatt állandóan ingadozott. A Kereskedelmi Igazgatóság megszüntetésekor a Főosztályt ügykörének és szervezeti felépítésének meghagyásával a NIK szervezetébe építették be. A Főosztály feladata, tevékenységének iránya is változatlan maradt, sőt 1948 áprilisától kezdve — az államosítás után — a Főosztály szerepe, súlya, jelentősége tovább növekedett. A kormány határozata alapján ui. a kereskedelmi szindikátusokat és tőkés nagykereskedőket ezután teljesen ki kellett kapcsolni a NIK-termékek kereskedelmi közvetítéséből. Ennek érdekében a kezelésbe vett vállalatok nagykereskedelmi szerveit, 170 amelyeket eddig is igyekeztek a fenti célra felhasználni, átszervezték, hogy segítségükkel a tőkés elosztó és részben forgalmazó kereskedelmi szerveket az áru közvetítéséből kikapcsolják. 168 OL, NIK 1—7. d. 169 OL, IKART—15. d. — A nagykereskedők kikapcsolása a kerékpár, motorkerékpár, varrógép és alkatrészek, valamint mezőgazdasági szerszámok vonatkozásában a- Kereskedelmi Igazgatóságnak havonta 140 000 Ft tiszta hasznot jelentett. (Uo. 1 ) 170 Fábri Gusztáv visszaemlékezése.
