Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 J23 Központi Főosztály; B) Pénzügyi Főosztály; C) Értékesítési Főosztály; D) Export Osztály; E) Beszerzési Főosztály; F) Munkásellátási Osztály; G) Szállítási Főosztály; H) Könyvelési Osztály. A. Központi Főosztály A főosztály 13 osztályra, illetve részlegre tagolódott: feladata ezek munkájának összefogása és irányítása volt. A főosztályon 1947 novemberében 198 főt tartottak nyilván. Vezetője PünkÖsti Ferenc volt.

160 A—1. Központi Titkárság A Központi Titkárság feladata a NIK Kereskedelmi Igazgatóság ügyvitelének megszervezése, bonyolítása és ellenőrzése, az ügy vezetőségi tárgyalások előkészítése, tárgyalások jegyzőkönyveinek vezetése, valamint az ügyvezetőségi iratok iktatása, postázása, irattározása és az expedíciónak és a központi irattárnak az ellenőrzése volt. Az Ügyvezetőség mindennap ülésezett" az osztályvezetők bevonásával; az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek és határozatokat hoztak, de azok végrehajtásának ellenőrzéséről senki sem gondoskodott. A határozatok végrehajtása az osztályvezetők becsületére volt bízva. A Központi Titkárság, az Ügyvezetőség jóváhagyásával igen tekintélyes mennyiségű, úgyszólván kötetekre rúgó ügyviteli utasítást bocsátott ki. „Ezek az utasítások nincsenek semmiféle rendszerbe foglalva," — állapítja meg a revizori jelentés — „szétfolynak, úgyszólván csak a napi aktualitással kapcsolatos intézkedéseknek a lerögzítését tartalmazzák".

161 Az Igazgatóság megszüntetésekor a Központi Titkárságot nem vették át az egységes NIK szervezetbe. A—2. Személyzeti Osztály A NIK Kereskedelmi Igazgatóság személyzeti ügyeit az IKART Személyzeti osztálya intézte, elvileg a NIK Személyzeti osztályának felügyelete alatt. Gyakorlatifag azonban az IKART Személyzeti osztálya teljesen függetlenítette magát a NIK-től. Az osztály feladata felvételi, elbocsátási, áthelyezési, berendelési ügyek intézése, valamint az illetmények számfejtése és a személyzeti állomány nyilvántartása volt. Az osztályon 1947 októberében 18 fő dolgozott. A NIK Kereskedelmi Igazgatóság személyi állománya 1947. október 1-én 1142 fő volt, melynek azonban csak egy harmada foglalkozott eladással és anyagbeszerzéssel, a többi improduktív munkát végzett. Az Iparügyi Minisztérium tehát a létszám jelentős csökkenését rendelte el. Október 15-ig 98 személyt el is bocsátottak, a vállalatokhoz visszahelyeztek 111' főt, illetve behelyeztek 174-et. Tehát a Kereskedelmi Igazgatóság létszáma október 15-én már csak 759 volt: ebből saját alkalmazott 587, vállalatoktól berendelt pedig 172. Az 1947 októberében, novemberében és decemberében a GF utasítására az IKART-nál lefolytatott revizori vizsgálat, valamint a GF NIK csoportjának vizsgálata megállapította, hogy az 1947 október elsején szabályosan elbocsátott, vagy a vállalatokhoz visszahelyezett, illetve behelyezett személyek egy része a Személyzeti osztály intézkedését nem vette tudomásul s továbbra is IKART beosztottnak tekintette magát. A helyzet kaotikusságát mutatta az is, bogy a Személyzeti osztály nem tudta megállapítani, hogy ki ment el s ki maradt vissza. Az osztály által a revizornak adott adatok egyetlen esetben sem egyeztek meg az osztályok tényleges létszámával. Nem egy osztály tényleges létszáma többszöröse volt a Személyzeti osztályon nyilvántartott létszámnak: pl. a Kereskedelmi osztályon 9 fő helyett 45, a Szövetkezeti osztályon 8 fő helyett 18, a Jogi osztályon 3 fő helyett 12-t alkalmaztak. 160 OL, IKART—15. d., Pünkösti 1948-ban disszidált. 161 OL, IKART—15. d; a 8-as számú központi ügyviteli utasításban olvasható, hogy az ügyvezetőség azt tapasztalta, hogy „ezeket az utasításokat el sem olvassák." (Uo.) v.