Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 121 A főosztály szervezésekor a vállalatok eladási osztályainak csupán központi irányítására, nem pedig felszámolására gondoltak. Az első hónapok eredményei azonban elmaradtak a várt eredményektől. A főosztály elvi irányítását a vállalatok eladási osztályai csak részben fogadták el. Ilyen jellegű központi irányítással a vállalati sovinizmust nem lehetett felszámolni, ami a NIK belkereskedelmi tevékenységét végül is dezorganizálta. Az elvi irányításról át kellett térni a konkrét üzletbonyolításra, amely csak vállalatok eladási osztályai önállóságának felszámolása útján volt megvalósítható. A centralizált kereskedelmi tevékenységet megvalósítható központi szerv felállítása viszont csak a NIK szervezetén kívül történhetett. A Hármas Bizottság a szerv létrehozását az IKART keretén belül rendelte el. A szervezés első lépéseként az Iparügyi Minisztérium az IKART részvényeit átadta a NIKnek. 1947 áprilisában összeült az IKART rendkívüli közgyűlése. Az IKART igazgatósági tagjai lemondtak, helyükbe az iparügyi miniszter által kinevezett NIK Igazgatótanács tagjai léptek. Ezzel a NIK és az IKART vezetése teljesen azonos testület kezébe került, s ezáltal a két szerv felső vezetése formailag egybeesett. A tényleges egységes vezetést az IKART igazgatóságának és a NIK igazgatótanácsának ä végrehajtó szerve, a NIK Titkárság biztosította. Az IKART áprilisi rendkívüli közgyűlése az IKART hatáskörébe utalta a NIK vállalatok termeivényeinek eladását, illetve forgalomba hozatalát, akár bizományi, akár üzletszerzői, ügynöki alapon. A fenti intézkedések a NIK Kereskedelmi Igazgatóság létrehozásához megteremtették a jogi alapot. 6. NIK Kereskedelmi Igazgatóság A NIK egységes kereskedelmi szerve, a NIK Kereskedelmi Igazgatóság a NIK megalakulása után egy félévre, szervezések hosszú sora után 1947. június 8-án alakult meg és kezdte el a munkáját. E szerv létrehozását maga az élet sürgette. A háború alatt, majd a felszabadulás első két évében az értékesítés nem volt probléma; az állam a termékek jelentős részét átvette. Külön kereskedelmi szervezetre nem is volt nagyon szükség. A piackutatás nem volt lényeges. 1947-ben a jóvátételi terhek jelentős csökkenése, valamint a német nehézipar újbóli jelentkezése viszont már sürgette a kereskedelmi szervezet kiépítését. De ezt követelte a hároméves terv sikeres s nagyobb zökkenőktől mentes megvalósíthatása is. Az Igazgatóság az IKART keretén belül, annak három részlegéből alakult meg: az IKART-NIK Értékesítési főosztályból, az AKVESz-ből és a NIK Export osztályából: a NIKEX-ből. A Kereskedelmi Igazgatóság jogi személyiségét az IKART biztosította.

155 155 Az IKART három szervezeti egységet fogott össze: a) az IKART régi osztályait és részlegeit — akkori szóhasználat szerint a „Terézkörúti részleg"-et, amely tovább folytatta — a MÁVAG termékek eladásának kivételével — a korábbi rendeltetésszerű tevékenységét, régi szervezeti egységeivel; b) az IKART jóvátételi részlegét, amely az Iparügyi Minisztérium megbízásából a jóvátételi szállítások lebonyolító szerve volt. Ez a részleg már 1947. április 1-tol teljesen kivált az IKART-ból, amely csak a jogi formát biztosította neki; c) a NIK Kereskedelmi Igazgatóságát. (OL, NIK 1—3., és OL, GF 10198/1947.)