Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

Krónika 261 1960-ban 1963 végén 20 702 10 980 22 797 31 698 82 956 92 800 126 455 fm 135 478 fm Az év végére a területi levéltárak anyagából 7000 folyóméter volt a rendezetlen, a fondokra és állagokra már szétbontott, de legfeljebb raktári egység szintig csoportosított iratok mennyisége 31 698 folyóméter, a középszintig (egyes esetekben darabszintig) rendezett iratok mennyisége 60 247 folyóméter. Az egész levéltári terület iratanyagának rendezettségi szintje 1960 májusától a következőképpen alakult: Rendezetlen Raktári egységekig rendezett Középszintig (vagy annál mélyebben) rendezett összesen: A levéltárak tehát nemcsak a begyűjtött iratanyag rendezéséről gondoskodtak, hanem a már régebben őrizetükben levő iratokból 10 ezer folyóméter feldolgozását is elvégezték. A levéltárak általában a rendezéssel párhuzamosan selejtezést is végeztek. A formai jelek alapján végrehajtott iín. durva selejtezés 884, az ügykörjegyzék alapján, az ügyek egyenkénti elbírálásával végzett ún. finom selejtezés 1350 folyómétert érintett. A leggyakrabban selejtezett fondok között szerepelt az árvaszékek (Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely), az alispáni hivatalok (Miskolc, Pest—Nógrád megyei Állami Levéltár, Szeged, Székesfehérvár) és a községek iratanyaga. Debrecenben a tankerületi főigazgatóság anyagához külön selejtezési ügykörjegyzéket is készítettek. Győrött a népboltok megyei központja iratainak közel 90%-át lehetett kiselejtezni. Mind a győri, mind a kaposvári levéltár évek óta folytatja járási anyagának selejtezését s a kiemelhető iratok aránya általában 50°/o. A Zalaegerszegi Állami Levéltár által selejtezett OSzH iratokban 60, a közellátási jegyközpont anyagában 75, a városi lakáshivataléban 50% volt a selejt. Pécsett az ügyészségi iratok több mint 80°/o-a bizonyult értéktelennek. Nyíregyházán és Szegeden megyei, Szentesen városi közigazgatási iratokat is selejteztek. A selejtezések révén 815 folyóméter állvány szabadult fel, s a hulladékgyűjtőnek átadott 63 670 kg selejtpapír értékesítéséből befolyt 60 344,60 Ft 40%-át, azaz 24 136 Ft-ot a Levéltári Osztály a selejtezésben résztvevők jutalmazására fordította. A Levéltári Osztálynak az a célkitűzése, hogy a rendezéssel párhuzamosan az iratanyaghoz megfelelő mélységű segédletek is készüljenek. Ezért általában az iratanyag középszintű levéltári feldolgozásának befejezéseként áttekintő raktári jegyzék készült és az alapleltárakon a megfelelő korrekciókat elvégezték. Az év folyamán önálló kötetként az alábbi segédletek jelentek meg: 17. sz. Bognár Iván: Igazságügyminisztériumi levéltár. 18. sz. Bélay Vilmos: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi levéltár. 19. sz. Borsa Iván: Csehszlovákiai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár fiimtárában. 20. sz. Iványi Emma: Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára. 21. sz. Borsa Iván: Jugoszláviai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár filmtárában. 22. sz. Bakács István: A Zichy család levéltára. A területi levéltárak fondjegyzékei közül eddig a debreceni, egri, esztergomi, győri, gyulai és kaposvári hagyta el a sajtót. A Levéltári Szemle közölte az Országos Levéltár filmtára 1962. évi gyarapodásának (Borsa Iván) és a székesfehérvári római katolikus egyházmegye anyakönyvei mikrofilmjeinek (Mandl Sándorné) jegyzékét. A Vasi Szemlében jelentek meg Kőszeg váras titkos levéltárának regesztái (Horváth Ferenc és Kiss Mária). A Levéltári Osztály 135.199/1963. sz. alatt munkautasítást bocsátott ki a területi levéltárak számára az 1526 előtti iratok törzskönyvének felfektetése tárgyában. A törzskönyvek elkészítése a levéltárak többségében befejeződött, egyes levéltárak esetében azonban átnyúlik az 1964. évre is.