Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

260 Krónika A területi levéltárak rendező munkája több száz fondra és úgyszólván valamennyi fondcsoportra kiterjedt. A megyei és városi törvényhatóságok anyagában említésre méltó rendezést a Fővárosi Levéltár (Buda városi és Pest városi Miscellanea, Pest városi építési bizottmány, a fővárosi kórházak központi igazgatósága, BSZKRT), a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár (Pest megye alispánja, árvaszéke), továbbá a debreceni (1918 előtti városi rendőrség), egri (Heves és Külső Szolnok megye házi pénztára), esztergomi (esztergomi és gesztesi járás), győri (megyei főlevéltárnok), kecskeméti (bácsalmási, ' kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi járás), miskolci (megyei központi választmány, főlevéltárnok), nyíregyházi (Szabolcs megye és Szatmár megye alispánja), sátoraljaújhelyi (feudáliskori megyei közgyűlés és igazgatás), szegedi (Csanád megye központi bizottsága és főlevéltárnoka, Szeged város tanácsa), szekszárdi (paksi és tamási járás), szentesi (megyei számvevőség és főlevéltárnok), szolnoki (főispán és alispán), szombathelyi (közigazgatási bizottság) és a zalaegerszegi (Bach-kori közigazgatás, főispán mint közellátási kormánybiztos) levéltár végzett. Községi levéltárak rendezése úgyszólván valamennyi vidéki levéltár tervében szerepelt s jelentősebb városi fondokat az esztergomi (Esztergom tiszti főügyésze), gyulai (Gyula város), kecskeméti (Kiskunfélegyháza tiszti főügyésze, Kiskunhalas város) és a veszprémi (Veszprém város) levéltár rendezett. A közigazgatás területi szakszerveinek anyagában a fővárosi (postaigazgatóság, rendőrkapitányság), Pest és Nógrád megyei (tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőségek), debreceni (tankerületi főigazgatóság, különböző gazdasági szakfelügyelőség), egri (tanfelügyelőség), esztergomi (gesztesi járási gazdasági felügyelőség, pénzügyigazgatóság), győri (megyei gazdasági felügyelőség), miskolci (MÁV üzletvezetőség, tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőség), szekszárdi (pénzügyigazgatóság), szolnoki (tanfelügyelőség, pénzügyigazgatóság) és a veszprémi (megyei gazdasági felügyelőség) levéltár végzett rendezést. Jogszolgáltatási szervek iratainak rendezéséről az esztergomi (esztergomi járásbíróság), győri (győri törvényszék), miskolci (miskolci kir. ügyészség, cégbíróság), soproni (ügyvédek), szentesi (csongrádi járásbíróság) és a szolnoki (szolnoki törvényszék) levéltár jelentése számolt be. Az intézetek közül néhány régebbi tanintézet (sümegi és' szentesi gimnázium), továbbá a. szentesi múzeum és kórház iratainak rendezését emelhetjük ki. A testületek anyagából céhiratokat a debreceni, soproni és a szolnoki, egyéb iratokat a fővárosi (ipartestületek), debreceni (mezőgazdasági kamara, hegyközségek és legeltetési társulatok), székesfehérvári (sárbogárdi és adonyi ipartestület) és a szombathelyi (járási ipartestületek) levéltár rendezett. Egyesületi fondok rendezéséről az esztergomi (megyei vitézi szék), pécsi (gazdák egyesülete) és szolnoki (51 egyesület töredékes anyaga) levéltár számolt be. Nagyobb mennyiségű gazdasági anyagot a fővárosi (Országos Levéltártól átvett üzemi fondok), kaposvári (mernyei piarista custodiátus), pécsi (Batthyány—Montenuovo család bólyi «radalma), szentesi (hódmezővásárhelyi harisnyagyár) és a székesfehérvári (a zirci apátság előszállási uradalma) levéltár rendezett. Egyházi fond rendezését végezte el az egri (a káptalan letétbehelyezett magánlevéltára) és a szolnoki (helyi ferences rendház), családiét a győri (Panos), kaposvári (Rosty), szolnoki (Fermes) és a zalaegerszegi (Pálffy) levéltár. Ez utóbbi levéltár rendszerezte a Holub József féle hagyatékból átvett Zala megye 1526 előtti gazdaságtörténetére vonatkozó jegyzetanyagot, •valamint a régi pecsétnyomókból alkotott gyűjteményt is. A felszabadulás utáni különböző szintű tanácsi iratanyag úgyszólván valamennyi levéltár rendezési tervében szerepelt. Egyéb felszabadulás utáni fondokat említésre méltó menynyiségben a debreceni (megyei termelési miniszteri biztos, földművelésügyi tanács, földmérési felügyelőség), esztergomi (megyei beruházási igazgatóság), győri (földhivatal, termelőszövetkezet), gyulai (igazoló bizottságok), pécsi (termelőszövetkezetek), szentesi (pankotai állami gazdaság), székesfehérvári (állami gazdaságok megyei központja, termelőszövetkezetek), veszprémi (nemzeti és igazoló bizottságok, begyűjtési hivatalok) és a zalaegerszegi (szabadművelődési és szociális felügyelőség, OSzH megyei kirendeltsége) levéltár rendezett. A területi levéltárak fentebb említett rendezési munkái általában a régi rend helyreállítását jelentették. Tárgyi csoportok kialakítására különböző közigazgatási fondok esetében a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár törekedett. (Így rendezte pl. Pest megye levéltára és a főlevéltárnokok iratait. Folytatta a kispesti járás főszolgabírája iratainak tárgyi átrendezését is s ennek keretében kialakította a kútfőkön belüli végleges rendet. Budatétény község iratait I—XII. főcsoportra s ezeken belül alcsoportokra és tételekre bontotta.)