Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

258 Krónika az illetékes levéltárnak. A Soproni Állami Levéltár az egyik ügyvédi munkaközösségtől avval a feltétellel vehette át a régi ügyvédi iratokat (6 fm), hogy az anyag levéltári feldolgozásai után a segédlet egy példányát az átadó számára is megküldi. Mindezek a példák azt mutatják, hogy a levéltáraknak a felderítést tovább kell folytatniuk, mert történelmünk sok országos vagy helyi szempontból értékes forrásanyagát lehet még megmenteni. A levéltárak 1962. évi adatszolgáltatása szerint az ország 121 járásából csak 48 kezdte meg a községek iratainak átvételére is alkalmas irattár szervezését, s csupán 31 végezte et az iratok begyűjtését is. Sajnos, ezen a téren nem sok újabb eredményről számolhatunk be. Az elmúlt év folyamán Veszprém, Vas és Zala megyében 2—2, Fejér, Baranya és Szolnok megyében 1—1 járási tanács létesített központi irattárat. A járási irattárak szervezése eddig 6 levéltár gyűjtőterületén (Győr, Sátoraljaújhely, Szentes, Szolnok, Szombathely, Zalaegerszeg) fejeződött csak be s 4 levéltár gyűjtőterületén még egyetlen járási irattár sincsen. Mint több beszámoló jelentésből is kitűnik, a levéltár munkáját nagyon megkönnyíti, hogy a községek iratainak selejtezését már a járási irattárban végzik, s így 8—10 távoli község helyett csak a járási székhelyre kell kiutazniok ellenőrzés céljából." Az irattárosképzés területén számottevő eredményekről csak az Országos Levéltár (2 párhuzamos tanfolyam 32 résztvevővel), a Fővárosi Levéltár (3 tanfolyam 103 résztvevővel; egy-egy tanfolyam 4 napig tartott s konzultációval zárult) és a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár jelentése tesz említést. (Az utóbbi 8 tanfolyamot rendezett a tanácsi dolgozók számára, összesen 160 hallgatóval, akik az előadásokat követő 2—3. héten nem hivatalos beszámolón, konzultációszerű megbeszélésen vettek részt.) A tervév folyamán a levéltárak központi rendelkezés alapján megkezdték a különbözőszintű tanácsi, VB és bizottsági ülési jegyzőkönyvek, továbbá a volt erdőbirtokossági iratokbegyűjtését. Ez a munka átnyúlik az 1964. évre is. Meg kell még említenünk, hogy a raktárhiány nem kis mértékben akadályozza a levéltárak iratbegyűjtő munkáját. Nyilvántartásunk szerint mintegy 10 ezer folyóméterre tehetőannak az iratanyagnak mennyisége, amelyet a levéltári hálózat megfelelő férőhely hiányában nem tud átvenni. Ez a mennyiség évről évre növekedni fog, mert jelenlegi anyagi ellátottságunk nem teszi lehetővé, hogy raktárterünket belátható időn belül beruházásokkal növelhessük. Ugyanezen ok következtében a mintegy 15 ezer folyóméternyi veszélyeztetett anyag (elsősorban a Fővárosi Levéltár 7 ezer, a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár 4 ezer' és a Győri Állami Levéltár 2 ezer folyóméter nedves raktárban tárolt irata) megfelelőbb elhelyezéséről sem tudunk gondoskodni. Az iratanyag levéltári feldolgozása A rendezés, selejtezés és segédletkészítés továbbra is a levéltárak fő feladatát képezte s ezekre a munkákra az összmunkaidő felét fordították. Az év folyamári a raktári átrendezések keretében a levéltárak 9566 folyóméter iratanyag átcsoportosítását végezték el. E . munkanem keretében az Országos Levéltárban az. I. osztályon az Erdélyi Kancelláriai Levéltárat és az 1848/49-i minisztérium teljes anyagát, a II. osztályon az Országgyűlési Levéltárat, továbbá az államfői hivatalok, a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a VKM és az Igazságügyminisztérium Levéltárát a fondjegyzék szerinti ideális rendben állították fel (a II. osztályon ez a munka az év folyamán teljesen be is fejeződött). A IV. osztály a Hess András téri épületből 470 folyómétert költöztetett át a Bécsikapu téri épületbe. A Fővárosi Levéltár raktárrendezési munkái (Buda város levéltárának átköltöztetése a - bazilikái raktárból a városházára és az Országos Levéltártól átvett gazdasági anyaggal kapcsolatos rakodások) közel 1200 folyómétert érintettek. Az ideális raktári rend kialakítása céljából végzett anyagátcsoportosítást a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár (főispáni és alispáni iratok újbóli felállítása), továbbá a debreceni (Bihar megye feudáliskori. iratainak fondjegyzék szerinti csoportosítása) és a szombathelyi (eddig 8 különböző helyen tárolt községi iratok égy raktárrészbe történő összevonása) levéltár. Építkezési munkák miatt az Esztergomi Állami Levéltár kénytelen volt iratanyagának közel felét kupacolni, a székesfehérvári ugyanezen ok miatt átmenetileg anyakönyveit és könyvtárát légoltalmi pincébe szállította, le, a szegedi pedig csőrepedés és a volt párizsi áruházi raktár kirakatainak felújítása miatt végzett ideiglenes jellegű anyagmozgatást.