Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 249 eredménnyel jártak. A társadalom terhére szervezett szegénygondozás az adakozások elapadása folytán a minimálisra csökkent, a légi veszélyeztetettség fokozódásával szembeni védekezés pedig már milliós összegeköt emésztett fel, melyeknek fedezetére államkölcsönöket kellett igénybe venni. 10. Mindezek a szimptómák nlagyjából egyforma miértékben jelentkeztek a városi törvényhatóságok életében és hasonló módon befolyásolták működésüket is. Eltéréseik inkább a háború utolsó időszakának hónapjaiban mutatkoztak — részben időbelileg, részben hatásfok szempontjából —, aszerint, hogy az egyes thj. városok mikor és mennyiben kerültek a közvetlen hadszíntér hatókörébe. — Győrött 1944. április 13-án következett be az első bombatámadás, amely a súlyos véráldoziatok mellett percek alatt döntötte romokká a város legnagyobb, a lakosság ezreinek kenyerét 'biztosító iparüzemót (a Győri Vagon- és Gépgyárat) és teljesen áj föladatok élé állította a városigazgatás egész komplexumát. Á bombiatámadásoik eshetőségeire számító előkészítő rendszabályok ugyanis elégteleneknek bizonyultak s így hatósági vonalon is más alapokon kellett a preventív jellegű óvóintézkedésdket megtenni. Az elérendő cél kettős volt, amennyiben a közigazgatási apparátus támadás utáni beindításán kívül a rombol ásókkal kapcsolatos közigazgatási feladatok folyamatos ellátásáról is gondoskodni kellett. Az első feladatcsoport keretében a polgármesteri határozat megkövetelte, hogy a légiriadók lefújása után a tisztviselők teljes létszámban jelenjenek meg munkahelyeiken, a közülük szervezett repülőbizottságok azonnal mérjék fel az okozott károkat és kötelességükké tette, hogy a károsultakniak mindjárt a helyszínen adják meg a szükséges tájékoztatást a további teendőket illetően. A második csoportba tartozó feladatok ellátása céljából külön közigazgatási szervezet alakult, amely a következő beosztásiban dolgozott: 1. általános irányítás, 2. személyzeti ügyeik, 3. hajléktalanná váltak elhelyezése, 4. károsultak segélyezése, 5. károsultak élelmezése, 6. szállítóeszközökről való gondoskodás, 7. munkaerők tárgyában történő intézkedés, 8. halottak eltakarítása, 9. helyreállítási munkálatok, 10. kártalanítási eljárás, 11. pénztári és számvevőségi szolgálat.

31 Ilyen körülmények között a thj. városok Valóban polgári jellegű ügyintézése természetesen végleg a legszűkebb keretek közé szorult, jóllehet az aktaforgalbm ebben az időszakban sem csökkent jelentősebb mértékben. A restanciák növekedése azonban nagyon is másodlagos kérdéssé süllyedt, amikor a halál állandóan ott leselkedett az igazgatási centrumok feldúlt háza táján. — Győrött pl. a július hó 2-án bekövetkezett bombázás után ezeket jelentette a polgármester a közigazgatási bizottságnak: „a városi közigazgatást csaknem teljes egészében a támadás következtében felmerült sürgős és súlyos feladatok ellátására kellett beállítanom!"

32 — A kormányzat az egyre fokozódó nehézségek tudatában már 1944 tavaszán engedményeket tett a vármegyék, városok, községek háztartási igazgatásának egyszerűsiítése tárgyában (a 2100/1944. M. E. számú, illetve a 610/1944. B. M. számú rendélet), de még ennél is fontosabb volt az a kormányrendelet, 'amely ugyanezen év szeptember 7-én lépett hatályba s a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk felhatalmazása alapján úgy intézkedett, hogy az önkormányzati hatóságok testületi szervei — a thj. városokban tehát a törvényhatósági és közigazgatási bizottságok, valamint a 81 GYÁL.: Polgármesteri iratok. 4195/1944. sz. 32 GYÁL.: Polgármesteri iratok. 30/1944. sz.