Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 229foatjták ki idővel a különböző álllami és egyéb szervek azokat a fiatal mérnököket, akik kezdetben mint a régi mérnökök mellett működő gyakornokok szerezték meg a gyakorlati szakértelmet. Több éves kötelező gyakornoki működésük alatt ugyanis egyfelől a legkülönbözőbb természetű munkálatokban működtek közre, másfelől pedig a nagyfontosságú térképmásolási munkákat is — már növendék koruk óta — rendszeresen ők végezték.

86 A régi kamarai mérnökök és a fiatal szenei növendékek mellett a kamara még a hetvenes években is számos olyan mérnököt foglalkoztatott, akiknek egyes munkálatok elvégzésére ideiglenes, alkalomszerű megbízást adtak, — tekintettel arra, hogy a hetvenes évek elején az egyre szaporodó műszaki munkálatok elvégzésére az 1773-ban bét főben megállapított mérnöki létszám sem volt elégséges. A pénzügyi nehézségek következtében a kormányzat nem szívesen emelte a rendszeres alkalmazottak létszámát, s inkább a gyakornokok és az ideiglenes megbízatással dolgozó mérnökök állandó kötelezettséget nem jelentő munkájához folyamodott. Így tehát a kamara kötelékében foglalkoztatottak száma az állandó hét főnyi létszámot messze túlhaladva, elérte annak legalábbis háromszorosát.

87 A korábbi évtizedek gazdasági reformtörekvéseinek műszaki gyümölcse — elsősorban az úrbéri munkálatok következtébe'n — a hetvenes évek elejére ért meg. A műszaki munkálatok sokrétűsége és országos kiterjedése szükségessé tette az ö'sszes rendelkezésre álló műszaki szakember maximális igénybevételét. De túl a személyi problémákon, szükségessé vált a műszaki szervezet gyökeres, át-, ill. újjáalakítása. A szervezeti átalakítás kettős jellegű volt. Egyrészt ekkor épült ki a másik országos igazgatási hatóság, a helytartótanács kebelén belül komoly mértékben a műszaki szervezet, mely elsősorban a közlekedéspolitika kérdéseivel foglalkozott.

88 Másrészt a kamarán belül az építkezési és hajózási ügyeket egymástól elválasztva, a két ügykör részére ekkor szerveztek önálló ügyosztályokat. 1780 körül a két ügyosztályon már mintegy 40 mérnök dolgozott, s soraikban már megindult a különböző hivatali rang^kategóriák kialakulása is.

89 A műszaki munkálatokkal kapcsolatos nagyméretű fellendülés //. József uralkodása alatt, a tanulmányi alap és a feloszlatott szerzetesrendek birtokain elvégzésre váró mérnöki feladatokkal ismét fokozódott. A kamara és a helytartótanács műszaki személyzetének elfoglaltsága ekkor már oly méretű volt, hogy munkahátralékaik napról napra nőttek s nyilvánvaló lett, hogy a kötelezettségek ellátása a meglevő keretek között többé már nem lehetséges. A nehézségekhez még az a körülmény is hozzájárult, hogy az építészeti, illetően a hajózási osztályok két vezető, egyénisége, Hillebrandt építész, ill. Hubert mérnök, bár a magyar kamiara státusában voltak, állandó megbízatásokkal, már évek óta az örökös tartományokban dolgozott. Ezeknek az okoknak következ86 A szenei intézet működésének részleteire vonatkozólag Dávid Zoltán kéziratos tanulmánya állt rendelkezésemre. A hároméves gyakorlatra vonatkozólag: Prot. cons. cam. 1769. aug. 87 A hét kamarai mérnök: Hubert, Coroni, Karpe, Kneidinger, Miletz, Grosschmidt, Böhm. OL Kam. lt. Libri capitales 1773. p. 583. no. 80. A gyakornokoknak a kamarához való jogviszonyára jellemző az a rendelkezés, mely felesketésükről szól. Prot. cons. cam. 1769. aug. 22. 88 1771-től kezdve a helytartótanács gazdasági bizottsága lett a kamara mellett a vízszabályozások ügyintézője. 89 Ember Győző: Az építészeti igazgatóság .. . 347. 1.