Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.
A il^gyar állami műszaki szervezet kezdetei 227 Az alapvető munkálatok a vízépítés területén ís kamarai mérnökök közreműködésével indultak tehát meg. Nagyobb szabású, vagy éppen korszakalkotó vállalkozásokról e kezdeti stádiumban még nem beszélhetünk, — csupán a leglényegesebb és legsürgősebbnek mutatkozó feladatok kerültek megoldásra. Az eredmény azonban ennek ellenére sem lekicsinyelhető. Munkájuk következményeként összes jelentős folyamaink legveszélyesebb szakaszain végbementek a meder'tisztítási, töltésépítési és esetleg szabályozási munkálatok, mocsaraink egy része pedig ismét művelhető területté vált. " A közlekedési hálózat másik fő alkotrószének, az országútakníak építése a vízszabályozásnál még kisebb mértékben tartozott a kamarai mérnökök elsőrendű feladatai közé. Annak ellenére, hogy minden kamarai mérnök munkaprogramjában szerepelt egy-két, az ország különböző kamarai birtokán végrehajtott útépítési munkálat, valamint hogy a kamara is hozzájárult a legfontosabb hadi jelentőségű és gazdasági vonatkozású útépítésekhez, ezek a vállalkozások elsősorban a vármegyék hatáskörébe tartoztak. 75 Az osztrák kormányzat magyarországi politikájának a fentebb felsoroltakon kívül még egy oly területe volt, mely nagyobb szabású műszaki vállalkozásokkal s ennek követikeztében jelentős számú műszaki szakember foglalkoztatásával volt kapcsolatos. A Mária Terézia uralkodása alatt az 1764. évtől megindult rendszeres úrbérrendezést munkálatok tették szükségessé, hogy az; eddig csak szórványosan előforduló esetekkel ellentétben a század második felében az ország uradalmaira — tehát úgyszólván az egész országra — kiterjedő mérnöki munkálatok, felmérések, telekfelosztások kezdődjenek el. 76 Ebben az esetben is a Habsburg-birodalom erősen megingott pénzügyeinek újjászervezése volt a reformintézkedések oka. A magyarországi parasztság helyzetén kellett könnyíteni ahhoz, hogy a hazai adók összegét emelni lehessen. Mindenekelőtt a parasztoknak földesurat illető kötelezettségeit kellett felülvizsgálni, hogy így az állam iránti kötelezettségeiknek jobban meg tudjanak felelni. E kötelezettségeket az urbáriumok (úrbéri összeírások) tartalmazták. Tekintettel a kötelezettségek országos viszonylatban mutatkozó aránytalanságaira, szükségessé vált egy országos norma kidolgozása, hogy így a terhek egyenlően lehessenek eloszthatóalk. E felülvizsgálat kiterjedt az összes uradalmakra, így természetesen az uralkodó közvetlen birtokában levő kamarai, ill. korona-uradalmakra is. Mária Terézia csak a példaadás kedvéért is igen nagy figyelmet szentek e kincstári uradalmak urbáriumaival kapcsolatos mindenfajta munkálatnak. Az 1765. október 26-án kelt legfelsőbb rendelkezés értelmében az összes kamarai és korona-uradalmakban el kellett készíteni a törvényszabta urbáriumokat, s életbe kellett léptetni azokat az intézkedéseket, melyeiknek célja a parasztság sorsának bizonyos fokú és bizonyos célú könnyítése volt. 77 A rendelkezés végrehajtása érdekében az udvari kamara a magyar kamara előterjesztése alapján elrendelte az összes magyarországi kincstári uradalmak felmérését, térképezését és a jobbágytelkek felosztását. A munkálatok végrehajtóiul pedig a kamara állandó alkalmazásában levő földmérőket jelölték ki. 78 Ezzel a kamarai 75 Ember Győző utóbb i. m. 42 skkl., 53. skkl. (A nyitramegyei karkóci útjavítást Mikovinyi és nem Makovinyi végezte.) n Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I. kötet. Bp. 1933. 5. skkl. — Pach i. m. 161. skkl. 77 Szabó D, i. m. 666. skkl. 78 Uo. 198. skkl. 6*
