Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

224 Tóth Andrásnc Polónyi Nóra Szoros •kapcsolatban a kamarai birtokok telepítési munkálataival indultak meg — mint láttuk — e birtokok modern szempontból való, rendszeres gazdasági újjászervezése. Szemben a század harmincas éveitől kezdve tapasztalható, csak szórványos törekvésekkel — mint amilyen volt pl. a komáromi kamarai birtokkal kapcsolatos 1746. évi újjárendezési munkálat — a század második jelében ezen a vonalon is rendszeres és céltudatos tevékenységgel találkozunk. A gazdasági újjászervezés! munkálatait továbbra is a magyar kamara gazdasági bizottsága intézte. A kérdés fokozatos előtérbe nyomulásával megnőtt a bizottság tekintélye, amit az is bizonyít, hogy élére 1754-ben Koller ka~ ^marai tanácsos személyében a „gazdasági ügyek igazgatója" (rei oeconomicae director) került.

61 Koller ebben a minőségében éveken keresztül intézkedett a kamarai uradalmiakat legtágabb értelemben érintő összes gazdasági és műszaki ügyekben is. Hatásköre ennek következtében a következő területekre terjedt ki: mezőgazdasági reformok bevezetése, uradalmi építkezések irányítása, felmérési ügyek, határmegállapítások, valamint folyamiszabályozás, híd- és töltésépítés, nemkülönben a műszaki személyzet személyzeti ügyeinek intézésié. A kamara kebelén belül tehát a század hetvenes éveiig két olyan bizottság működött, melynek szerepe volt a műszaki szervezet kialakításában. E két bizottság — a gazdasági és a telepítési — egymás mellett működött, azonban hatáskörük a dolog természete következtében sok esetben átfedte egymást. A gazdasági, bizottságnak volt nagyobb ügyköre, azonban a telepítéssel kapcsolatos kérdésekben csupán akkor szólt bele, amikor kifejezetten telepítési-technikai jellegű ügyekről volt szó. Viszont: az átfedések elsősorban a telepítések gazdasági és műszaki-személyzeti'vanalán jelentkeztek.

6

" Az osztrák gazdaságpolitika természetesen nem állt, nem állhatott meg reformtörekvései során a k'amlarai birtokoknál, melyek végeredményben csupán egy kisebb részét jelenítették az ország területének. Tovább kellett lépni, s a reformok menetébe be kellett vonni további területeket, más közületi jellegű szerveket is. Ezt a célt szolgálta az 1763. február 1-Í rendelet folytatását alkotó, ugyanezen év szeptember 19-én. megjelent rendelet a szabad királyi városok és banyavárosok felmérésére vonatkozóan.

63 Természetes itt is a pénzügypolitikai szempont játszotta a vezető szerepet: szükség volt a határok felmérésére, a jövedelemforrások megállapítására, feltérképezésére, hogy így a városokban is végrehajtható legyen a tervszerű és racionális gazdasági átszervezés, a biztosabb és magasabb alapokra fektetett adózási rendszer bevezetése.

64 A két példányban készített, pontos felmérésen alapuló térképeknek a rendelet előírásai szerint téshez hasonló, de módszereiben már következetesebb Hubert mérnöknek az aradi kamarai uradalom egyes birtokrészeinek betelepítését előkészítő műszaki-gazdasági jellegű munkálatairól szóló beszámolója. OL Kam. lt. Prot, sessionis comm. impop. 1765. febr. 27. 81 Utasítását 1.: Instructiones irreg. fasc. 9. 62 A hatáskör átfedésére jellemző, hogy a fenti bizottságokon kívül a kamarának úgynevezett „Coramissio mixta" vagy „Commissio oeconomica mixta" nevű, a különböző kamarai állandó bizottságokból alakított vegyesbizottságai is tárgyaltak ilyen ügyeket. 1765ben pedig pl. (ahogy a bizottsági jegyzőkönyvének címe is mutatja), együttes ülésre hívták össze a gazdasági és a telepítési bizottságokat. 63 Ben. res. 1763. szept. 19. 64 Várasd város térképét Kneidinger kamarai mérnök pl.: „cum projecto meliorandae et introducendae oeconomicae" terjeszti fel a kamarához. Prot. cons. cam. 1765. febr. 12.