Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

. A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 215 vissza a Habsburg gyarmatosító politika Magyarországon alkalmazandó nagy gazdiasági programját. A munkakör e meglehetősen egyoldalú beállítottságából következett az ís, hogy kezdetben egy, magasabb műszaíki képzettséggel rendelkező állandó állás megszervezése elegendőnek bizonyuk. A gyakorlatban a kamarai építészmérnök mellett, a jogilag alája rendelt kamarai építő mesterek a feladatok teljesítéséből amúgyis nagymértékben kivették részüket.

26 A kamarai építész jogviszonyát illetően tisztáznunk kell a katonai hatóságokhoz való kapcsolatának alakulását, hiszen a polgári építészi állás megszervezésének egyik indítóoka éppen a kamarai és katonai szervek hatáskörének a műszaki munkálatok vonatkozásában szükséges szétválasztása volt. Az elvi elhatárolás a kamarai építészi áldás megszervezésével meg is történt. A gyakorlatban azonban, amint ez éppen a közölt Utasítás szövegéből is kiviláglik, még ezután is maradtaik összekötő szálak a polgári szervek és a katonaság között. Az Utasítás 7. pontja Pratit, mint „polgári és katonai építészt és mérnököt" jelöli meg és az Építészeti Hivatallal kapcsolatban már előbb említett építési írnokot (feltehetően eredetileg katonai jellegének maradványaképpen), a kamarai építész mellé rendeli. A polgári és katonai szervek hatásköre tehát még ekkor is, sok vonatkozásban nehezen volt szétválasztható egymástól, a katonaság befolyása, már helyzeti előnyénél fogva is, még a békésebb korszak bekövetkezte után, sokáig megmaradt. Szükségesnek látszik végül a fenti Utasítás alapján egy, az előbbi problémához hasonlóan nehezen szétválasztható fogalom tisztázásának megkísérlése. Prati kinevezésével, működésével, sőt általában e kezdeti műszaki munkálatokkal kapcsolatban forrásaink egyöntetűen, látszólag teljesen következetlenül, ugyanannak a műszaki képzettséggel rendelkező személynek megjelölésére egyszer az „architecf, — építész —, másszor meg az „Ingenieur"', — mérnök — kifejezést használják. Prati többször említett Insitructio-ja ebből a szempontból is megoldja a problémát. Az Utasítás 7. pontja, melyet már fentebb idéztünk, ui. teljesen azonosnak tünteti fel a két megjelölést. Hasonló értelemben tanúskodnak más műszaki személyekre vonatkozó egyéb forrásaink is.

27 Ezek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a műszaki képzettséggel, vagy esetleg csak gyakorlattal rendelkező személyek kezdetben, adandó' alkalmakkor, a legkülönbözőbb természetű műszaki munkálatokait végezitek s ezeknek megfelelően alkalmazták rájuk a kétféle megjelölést. A század első felében az építkezési feladatok túlsúlya miatt, gyakoribb az „architect" címzési, később, mikor a funkciók elkülönültek egymástól,.ez a jelenség is egyre ritkábban tűnik fel.

28 A szervezet kialakulásában Prati halála után még évekig nem történt jelentősebb változás. Ellenkezőleg, 1738 után, Prati utódjának kijelölésénél határozott visszaesést tapasztalhatunk. A munkakör fentebb vázolt meglehetősen egy26 Kapossy János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Századok 1923—1924. (LVII—LVIII.) 585. skkl. — 1715-ben évi 50 ft. fizetéssel alkalmazott a kamara egy kőműves- és egy ácsmestert állandó jellegű megbízással, építészeti munkálatókra: Exp. cam. 1715. jan. 10. 27 A Kapossy i. m.-ben szóban forgó Nkamarai építészek is felváltva használják az Architekt és az Ingenieur címelíet. Ugyanezt tapasztalhatjuk Mikovinyvel kapcsolatban is, a térképeken szereplő hitelesítő aláírásoknál. 28 Fentiek" alapján nem látjuk indokoltnak Bánrévy azon feltevését (a királyi palota építésével kapcsán i. m. 9. és 13. 1.), hogy a két címzés bizonyos hivatali, fokozatbeli különbséget jelent.