Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 211 tisztán adminisztratív vonatkozásain túlmenőleg is. Ennek megfelelően már 1686. október 15-én megbízást adott Ceresola Venerio polgári építőmesternek, hogy irányítsa, sőt ellenőrizze a visszakerült területek erődítési munkálatait. Küldetése elsősorban Budára, mint az. ország legjelentősebb és legféltettebb központjára vonatkozott s következménye a budai helyőrség katonai mérnökeinek hatáskörébe való beavatkozás lett. A Haditanács közbelépésére a Kamara enyhítette ugyan a polgári hatóság képviselőjének a katonai fölött gyakorolt, mintegy ellenőrző szerepét.

9 A tény azonban, hogy a katonaság mellett már az első időktől kezdve polgári műszaki szerv is működött továbbra is változatlanul fennállott s évtizedeken keresztül számtalan összeütközésnek lett az okozója. A Haditanács és az udvari kamara közös irányítása alatt folytak azután az összes műszaki természetű munkálatok, a békés, konszolidált viszonyok bekövetkeztéig elsősorban katonai célok szolgálatában. Az erődítési munkálatokon kívül, mindenekelőtt a katonaság számára állítottak helyre vagy létesítettek új épületeket, de az utak javítása, hidak építése vagy akár a legszükségesebb folyamszabályozási munkálatok is mind hadi célokat szolgáltak. Ceresola Venerio és az utána következő császári udvari építőmesterek, ha nem is közvetlenül, de közvetve kétségtelenül ugyancsak ezeknek a feladatoknak szolgálatában állottak. Csak ezek ellátása után került sor, már csak anyagi okok következtében is, a tisztán polgári célokat szolgáló műszaki munkálatok végrehajtására. Egy-két kisebb, méreteiben jelentéktelen polgári érdekeket szolgáló műszaki vállalkozástól eltekintve azonban, a felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc végéig eltelt negyedszázad nem hagyott maradandó nyomot maga után az állami műszaki szervezet életében. A töröktől visszafoglalt magyar területek 1709-ben kerültek ki a bécsi udvari kamara fennhatósága alól. Ennek a körülménynek hatása műszaki téren azonban csak évek múlva következett be. Az 1708 és 1711 között működő bécsi udvari kamarai mérnök, Dietz János Ádám munkakörét, sőt jogviszonyát illetően sem tapasztalhatunk lényeges különbséget elődeihez képest.

10 Az 1702-ben Budára kerülő s már több, mint tizenöt éves szolgálattal rendelkező császári mérnök munkakörét változatlanul a szorosan összeforrt katonai-polgári célú műszaki feladatok alkották. A tisztán polgári érdekeket szolgáló műszaki tevékenysége sorában, a jelentéktelenebb kamarai építkezéseken kívül, nagyobbszabású feladatként, a Buda városi vízvezeték helyreállítási tervét is elkészítette.

11

. Dietz ugyanis címéből következtetve elsősorban „vízimérnök" volt. Javaslata azonban nem került megvalósításra, mert a város — feltehetően anyagi okok miatt — Dietz költségelőirányzatánál kevesebb munkadíjért ajánlkozó mester munkáját vette igénybe. Jogviszonyát illetően először természetszerűen a bécsi udvari kamara hatáskörébe tartozott. Közvetlen Bécs, illetve az udvari kamarától való függése azonban 1709 után sem változott meg. 1711-ben bekövetkezett halálakor özvegye és gyermekei egyenesen az udvari kamarához fordulnak az elhunyt huszonnégyéves uralkodói szolgálatban eltöltött munkájának elismeréséért, özvegyi nyugdíjat — évi 1200 forintos fizetésének fele összegét — s budai lakásukban zavartalan további maradásukat kérték.

1

^ Zennegh budai inspektor, aki ekkor már a magyar kamara tisztviselője, csupán adatokat szolgáltatott a kérés megokolására vonatkozóan, a határozathozatal ebben az esetben teljes mértékben a bécsi udvari kamara jogkörébe tartozott. Magának a műszaki szervezetnek kiépülésével kapcsolatban egy szempontból azonban már e periódusban határozott fejlődést kell megállapítanunk. Az a körülmény ugyanis, hogy Dietz a számára előírt feladatokat már pontosan megszövegezett utasítás alapján hajtotta végre, egyúttal a műszaki munkálatok céltudatos és rendszeres megszervezését is jelentette.

13 9 Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán, 1686-banTanulmányok Budapest Múltjából V. (1936) 242. skkl. 10 Életrajzi adataira és munkásságára számos adat: Országos Levéltár Kamarai Levéltár (a továbbiakban: OL Kam. lt.) Budai kamarai adminisztráció. Memóriáién und Anbringen, Berichte und Schreiben és Miscellanea sorozataiban. Későbbi időszakra: OL Km. ltLitterae administrationis Budensis (1709—1743). 11 OL Kam. lt. Budai kam. adm. Mise. No. 247. „Entwurf von dem Kays. Wasser Ingenieur Johann Adam Dietz ratione des Ofner Wasserwerks betreffend." 12 OL Kam. lt. Protocollum consilii cameralis (a továbbiakban: Prot. cons. cam1711. okt. 12., valamint Litterae adm. Bud. 1711. okt. 27., nov. 7. 13 A Dietz számára kiadott utasításról csupán közvetve, az utóda, Prati részére kiadott utasítással kapcsolatos iratokból van tudomásunk. 5* -