Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.
208 Tóth Andrásné Polónyi Nóra kapcsolatban vara. S mivel e folyamat — ha némi fáziskéséssel és a helyi sajátos adottságoktól természetszerűleg befolyásolva — a Habsburg-birodalomban is mint mindenütt Nyugat-Európában a XVIII. században következett be, a műszaki szervezet kialakulásának idejét hazánkban is csak a török hódoltság megszűnése utáni korszaktól, az 1700-as évektől számíthatjuk. A Habsburg-birodaloim, melyhez Magyarország is tartozott, a fejlődésnek fő vonalaiban a nyugat-európai országokéhoz hasonló útját járta végig azzal a reánk nézve végzetes különbséggel, hogy földrajzi helyzete és a politikai viszonyok alakulása következtéiben a tengerentúli gyarmatokról kiszorulva, Magyarországon találta meg gyarmati politikája legfőbb bázisát. A Habsburgok gyarmatosító politikájának első szakasza a XVIII. század első felében, III. Károly uralkodása idején, teljes, kibontakozása pedig Mária Terézia alatt, a század második felében következett be. Ekkor már a birodalom távol-keleti tervei, valamint a levamtei kereskedelem megszerzésére irányuló törekvései is meghiúsultak; így az osztrák kormányzat arra kényszerült, hogy merkantilista gazdaságpolitikájának előfeltételeit elsősorban Magyarországon biztosítsa. Magyarország az osztrák gazdaságpolitika számára egyrészt. azt a piacot jelentette, ahonnan az osztrák ipar és kereskedelem fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat beszerezheti, s ahol áruit külföldi versenytárs nélkül a legelőnyösebb feltételek mellett elhelyezheti. Másrészt pedig Magyarország valamennyi jövedelemforrásának tervszerű, racionális és irgalmatlan kizsákmányolásával közvetlen úton óhajtotta a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő állampénztárt tehermentesíteni. 3 Mindezeknek a feltételeknek rövid időn belül hasznot hajtó megteremtése csak széles körű, a legkülönbözőbb gazdasági ágazatokat átfogó program következetes és rendszeres keresztülvitelével volt lehetséges. A megoldiandó feladatok között nagy .számmal szerepeltek műszaki természetű problémák. Ezek végrehajtása magas színvonalú, elméleti és gyakorlati technikai tudással rendelkező szakemberek, sőt némely esetben egész műszaki apparátus létrehozatalát tette szükségessé. Ezeknek az általában a mai kultúrmérnöki tevékenységnek megfelelő, rendkívül változatos műszaki munkálatoknak megindítása s rendszeres folytatása a fentebb vázolt program megvalósulásának egyik alapfeltétele volt, mely nélkül az osztrák kormányzat magyarországi gazdaságpolitikája minden reális alapot nélkülözött volna. A jelentősebb magyarországi műszaki munkálatok megindulása, az ezzel kapcsolatos hazai műszaki képzés megszervezése, a különböző állami és magánszerveknél létrehozott rendszeres" műszaki szervezetek kialakítása e fejlődésben leli magyarázatát. A Habsburg gyarmatosiító politika fent említett két korszakának körülbelül megfelelően, az állami műszaki szervezet keletkezésében is két korszakot kell megkülönböztetnünk. Az első korszak határait 1686-nál, ill. 1760-nál tűzzük ki. Az utóbbi időpont megállapítása nem egyezik meg teljesen a Habsburg gyarmatosító politika már említett és általánosan bevett korszak elhatá2 A XVIII. századi általános gazdasági fejlődésre újabban Pack Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1952. Számos vonatkozó adat és részprobléma még Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig 1711—1815. Bp. 1898. (Szilágyi S.: A magyar nemzet története VIII.) és uő.: Magyarország története II. József korában. I— III. Bp. 1885—88.; valamint Szekfü Gyula: Magyar történet. IV—V. köt. Bp. T935—36.
