Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Bertényi Iván: A nádori és az országbírói ítélőmester bírósági működése a XIV. században / 187–205. o.
A nádori és az országbírói ítélőmester bírósági működése a XIV. században 20 r pedig Uzsai Márton nádori ítélőmester előtt kell egy perben az elfoglalt földeket visszaadni. 73 Az ítélőniesiter kialakulni kezdő önálló bírói működésiével függhetett öszsze, hogy a XIV. százaid 60-as éveitől saját protonotáriusi pecséttel is találkozunik. Első előfordulását Nyers 1366-ból említi, 74 de Fejér már 1362-ből hoz, rá adatot. 75 Az ítélőmesiteri pécsiét eredetiben is ránk maradt, 76 s az oklevelek corroboratiojában is gyakran említik mégpedig a kezdettől fogva szinte mindig ugyanazzal a formulával: a nádor, illetőleg országbíró pecsétjeinek az ítélőmesterrel való távolléte miatt az oklevelet az ő (ti. az ítélőmester) pecsétjével erősítették meg. 77 Az ilyen peesetelési formulával kiadott oklevelek. mindig mechanikus, egyszerű perjogi aktusokat tartalmaznak (pl. idézést, 78 bírságolást 79 perhalasztást 80 stt>.) s ezért nem tudjuk biztosan, hogy tényleg az ítélőmestemek a távollétében kelt oklevelekről van-e szó, vagy pedig itt is hasonló formulával állunk szemben, amilyennel később a királyi különös jelenlét pecséthasználatánál találkozunk. Az ítélőmesiterek pecséthasználatának a tisztázása még megoldandó feladat. 81 Ugyancsak tisztázandó feladat még az ítélőmesterek társadalmi (osztály) helyzetlének a vizsgálata, ill. anyagi helyzetük változása működésük idején (Szepesi Jakab pl. nádori ítélőmester korában igen jelentős vagyonlbeli gyarapodást ért el.) Mint jólképzett szakemberek mindenesetre fokozott megbecsülésben részesültek, s személyük jónéhányszor áttörte a f amiliar itás — eddigi értelemben vett — korlátait is. így Ugali Pál, aki már Köcskí Sándor alatt az országbíró jegyzője volt 82 főnöke halála után továbbra is az országbírói kúriában maradt, s ott protonotárius lett. 83 Nagymartom Pál halála után — rövid ideig tartó horvát-szlavón bánsága béfejeződrével — ismét visszatért az országbírói kúriába a protonotáriusi posztra. 84 Szepesi Jakab 1346-ban még Ugali Pál országbírói protonotárius jegyzője, 85 1351—5273 ZsiO I. 1007; sz.. 74 Nyers 41. 1. 75 Fejér CD IX/3. 335. 1. 7 « Dl. 5435., 5977., 6832., 6833. stb. — idézi: Nyers 41. 1. 77 1362: „Presentes autem propter absentiam Magistri Jacobi Prothonotarii nostri et: sigilli nostri erga ipsum habiti, sigillo eiusdem fecimus consignari" — Fejér CD IX/3. 335. 1. — 1366: „Presentes autem proter absentiam sigilli nostri Sigillo magistri Jacobi de Scepus; nostri prothonotarii fecimus consignari." — Dl. 5435. stb. 78 Zichy okmt. IV. 454—455. 1. (1391-ből). 79 Dl. 5977. (1371), Zichy okmt. IV. 390. 1. (1389). 80 Dl. 5435. (1366), 6832. (1381), 6833. (1381) stb. 81 A pecséthelyettesítés már a XIII. században is előfordul Dénes országbíró, zalai ispán oklevelében: „quia maius sigillum nostrum penes nos non habuimus, litteras sigilli nostri annulei concessimüs munimine roboratas, sed cum fuerint reportate tenemur et debemus maiori sigillo nostro confirmare." — Dl. 50 406. — Hogy az országbíró nagypecsétje az ítélőmesterrel, vagy más személlyel volt-e, vagy egyszerűen formuláról van-e szó — nem lehet eldönteni. Hasonlóképpen gyűrűspecséttel pecsétel 1318-ban Lampert országbíró, a nagypecsét távolléte miatta — DL 40 377., 1358-ban már az ítélőmester és az országbíró pecsétéinek a távolléte miatt kerül sor pecséthelyettesítésre: az országbírói oklevelet az alországbíró pecsétjével pecsételik meg. Anj.okm. VII. 127—128. 1. 82 Történelmi Tár 1910. 314. 1. — Az adatot Gerics Józsefnek köszönöm. 83 Zalai oklvt. I. 224—226. 1. 84 Fejér: CD. IX/6. 43. 1. — id.: Wertner Mór: Adalékok a XIV. századbeli világi archontológiához. Tört. Tár. 1906. 591. 1.; Kumorovitz: Veszpr. reg.: 179. 1. 85 Fejér CD X/l. 433. 1.
