Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Bertényi Iván: A nádori és az országbírói ítélőmester bírósági működése a XIV. században / 187–205. o.
A NÁDORI ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÍTÉLÖMESTER BÍRÓSÁGI MŰKÖDÉSE A XIV. SZAZADBAN Tanulmányunk célja, hogy fényt derítsünk a nádori és az országbírói itélőmester bírósági működésének a kezdeteire, ül. annak a folyamatnak az első szakaszára, amely a későbbi feudalizmus időszakában közismerten széles körű ítélőmesteri hatáskör kialakulásához vezetett. A tárgyra vonatkozó szakirodalom szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé, hogy a korábbi középkor írószervvel rendelkező valamennyi udvari tisztségének az ítélőmesterét egy tanulmány keretében vizsgáljuk. Itt pusztán a királyi udvar (a király személyes ítélkezése mellett) két legrégibb bíróságának, a szervezetében igen sok hasonlóságot mutató nádori és országbírói ítélőszéknek a protonotáriusát kísérjük figyelemmel. Szándékosan elhagytuk a protonotáriusi tisztség külföldi előfordulásainak az áttekintését. A feudális magyar állam szervezetének kutatói ez ideig elsősorban a királyi udvar fő méltóságai, a kancellár, a nádor stb. működésének, bírói és öklevékdói ténykedésének a problémáit kutatták; az alacsonyabb kúriai tisztségviselők tevékenységével csak röviden, pár odavetett mondatban foglalkoztak. A figyelem azért fordult elsősorban a királyi kúria fő tisztségviselői felé, mert az irányításuk alatt álló írószervek dklevélladása az ő nevükben folyt, az oklevelek formulásrészeiben is elsősorban ők szerepeitök, s így működésük is könnyebben kövöthetőnek látszott. Emellett a szakirodalom elsősorban a korai feudalizmus időszakával foglailkozött, s ezen időszak oklevelei valóban többnyire csupán a kancellárt, nádort, országbírót stb. említik, beosztottaikról hallgatnak. 1 * A részlettanulmányok hiánya komoly 'akadályt jelentett a bíróságtörténeti, jogtörténeti szintézist nyújtó szerzőknek is. Kitűnő jogtörténészeink: Hajnik 2 és Eckhart 3 is csupán néhány mélyfúrást végezhettek a hatalmas anyagban és ezért munkáik — különösen az alsóbb kúriai személyzetről szóló fejezetekben 1 Itt kell megjegyeznünk, hogy az egyes országos főméltóságok bírói és okíevéíadó tevékenységének a problematikáját — különösen a XVIII. századtól kezdve — a fentiek ellenére íem mondhatjuk megoldottnak. * Bónis György cikkünk kéziratának nyomdába adása után megjelent kitűnő tanulmányára — A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században. Lev. Közi. 34. évf. (1963) 197— 243 1. — csak e helyütt tudunk hivatkozni. 2 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest 1899. (A továbbiakban: Hajnik: Perjog.) 3 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet. Budapest 1946. (A továbbiakban: Eckhart.)
