Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Surányi Bálint: Pozsonyi bíródinasztiák a XIII–XIV. században / 173–186. o.

Surányi Bálint ért III. Endre iis megerősítette.

6 Az e birtokokra vonatkozó adatok közül csupán egyet szükséges külön kiemelni. 1305. febr. 16-án a pozsonyi káptalan előtt „Jacobus Jacobi quondatn judicis civitatis Posoniensis" az oklevélben felsorolt birtokokból őt megillető birtokrészeket 50 márka bécsi széles dénárért eladja testvéreinek: Miklósnak, Jánosnak, Mártonnak, Györgynek és Pálnak.

7 A vételár eleve mutatja, hogy a birtokok és szigetek a rajtuk levő malmokkal együtt — se birtokok azonosaik a Jakab bírónak adott királyi adományokkal — igen jelentős értéket képviseltek, hiszen ha a hat testvér mindegyikére ugyanekkora érték jut, akkor a család kezében — csak a városon kívül eső birtokok formájában — 300 márka széles bécsi dénárnyi vagyon vok. Külön fokozza az ügylet érdekességét, hogy az adásvételben szereplő testvérek apja még élt, sőt még ezt követőleg is aktív tevékenységet fejtett ki, úgyhogy még azt a lehetőséget is nyitva kell hagynunk, hogy talán ez a 300 márka nem is a családi birtokok teljes értéke. Jakab exbíró életben létéről a XIV. század első két évtizedében két adat tanúskodik. Egy 1313-as oklevélben a várost Hertlinus iudex, Hamboto, Jakab quondam iudex és a tizenikét esküdt képviselték.

8 Ezzel kapcsolatban még fel lehetne vetni, hogy talán egy másik Jakab nevű volt bíró is élhetett a városban. 1314-ben azonban a pozsonyi tanács Jakab volt bíró és örökösei részére megerősíti IV. László egyik fentebb érintett adománylevelét, hangsúlyozva egyébként, hogy polgártársuk, Jakab volt bíró, ,,duas turres (értsd: lakótornyokat) infra muros nóstros edificavit et construxit pro restaurációmé et comodo civitatis".

9 Az oklevél nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy a megerősítés az eredeti megadományozott részére szól, tehát Ulrik fia Jakab ekkor még élt. Ez az adat kézenfekvővé teszi azt is, hogy 1313-ban szintén ugyanez a volt bíró szerepelt a város képviseletében. Annyiban tehát igaza van Ortvaynak, hogy bíróként való feltűnése után 35 évvel Jakab bíró még mindig aktívan tevékenykedett. De vajon ebből automatikusan következik-e, hogy további kilenc év múlva is csak ő lehetett az okleveleken említett Jakab bíró? A kérdéses 1323-as oklevelek Károly Róbert Pozsonynak adott privilégium — ós adománylevél — megerősítései, amelyek csak annyit említenek, hogy a város nevében Jakab bíró volt a kérelmező.

10 Ulrik fia Jakab bírói szereplését önmagában még az sem zárná ki, hogy IV. László egyik birtokadományát ugyanebben az évben Károly Róbert Jakab néhai bíró elébe járuló két fia — a fentebb említetteken kívül Péter — kérésére erősítette meg,

11 mivel a „quondam" ugyanúgy jelentheti azt, hogy Jakab már halott, mint azt, hogy él, csak már nem bíró. Mivel azonban a város kiváltságlevelét csak "néhány nappal korábban erősítette meg a király Jakab bíró kérésére, aligha valószínű, hogy ezen rövid idő alatt hivatala megszűnt volna, valamint, hogy míg a város okleveleit maga erősítette meg, saját birtokai ügyében elküldi összes fiát, de 6 maga 6 I. m. III. 351—2. I. Ortvay Jakabot „filius Vinci"-nek, „Vince fiának" (?) nevezi, az. oklevelek egyértelmű tanúsága szerint azonban „filius Urrici". (Pozsony város levéltára. O. L. Filmtár. C. 42. 9. sz. és 36. sz.) 7 Nagy L: Anjoukon Okmánytár Bp. 1878—1920. (Továbbiakban: An.O.) I. 93. L 8 An.O. I. 315. 1. 9 An.O. I. 366—7. 1. 10 Fejér G.: Codex diplomatikus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Buda 1829—1844. X. 7. 762—5. 1.; ill. Pozsony város levéltára. O. L. Filmtár C 42. 38—9. sz. Regestájar. Ortvay i. m. III. 358. 1. 11 Pozsony város levéltára. O. L. Filmtár C 42. 40. sz.