Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - KRÓNIKA - Vörös Károly: Iványi Béla (1878–1964) / 141–142. o.

142 Krónika előkerült irat, cédula, adat a múlt egy élő, eleven és színes része. A csodálkozó öröm és a szenvedélyes érdeklődés: a feltáruló források élményében felnőtt generáció e jellegzetes magatartásának jegyében tette közzé nagyszámú forráspublikációját és levéltári ismertetését (közülük nem egyet folyóiratunk hasábjain); vállalta el főúri családok levéltárainak rendezését, gondozását; szervezett még késő öregségében, a második világháború alatt is forráskiadvány sorozatot (a Körmendi Füzeteket); és vállalta el a Keszthelyre mentett Körmendi Levéltár rendezését. Akik ezt a fiatalosan eleven érdeklődést láthattuk, mely még késő öregségében is eltöltötte, eleven példán láthattuk és érthettük meg egy rég elmúlt történész nemzedék ma már csak a könyvtárak polcain sorakozó vastag kötetekben testet öltött kutatói szenvedélyét. Levéltár-szemléletünk, a levéltárak hivatásáról, a levéltári anyagról, annak rendjéről, hozzáférhetőségéről vallott felfogásunk azóta jelentősen megváltozott. Pontosabb lett és hűvösebb, szakszerűbb és objektívabb, szabályozottabb és rendszerezettebb: egészében talán kissé merevebb és személytelenebb. Iványi Béla generációja messze tűnt előlünk időben és a legszűkebb szakmáról vallott felfogásában egyaránt — vele magával e nemzedék utolsó tagja szállott a sírba. De emlékét kegyelettel és tisztelettel őrizve, egy nagy kor nagy levéltári nemzedékének hagyományát, a források szenvedélyes és mindig eleven, közönybe soha nem fúló tiszteletét: minden értelmes levéltári munkálkodás alapvető emberi előfeltételét is megőrizhetjük önmagunkban. Vörös Károly