Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Krizsán László: Madách és a levéltári forrásanyag / 126–132. o.

FORRÁSKÖZLÉS MADÁCH ÉS A LEVÉLTÁRI FORRÁSANYAG Az alábbiakban Madách halálának közelgő százéves fordulója alkalmából néhány dokumentumot teszünk közzé, melyek a költő életének egy eddig ismeretlen epizódját: hivatali iratokkal való néhány napos mintegy „levéltárosi" tevékenységét tárják fel. Ezzel kapcsolatos munkája 1861 január utolsó napjaiban a megszűnt gácsi cs. kir. szolgabírói hivatal iratainak átvételéből, leltározásából és a megye székhelyére szállíttatásából állott. Az Októberi Diploma kibocsátását követőleg 1861 januárjában Nógrád megyében — mint ahogy az ország más területein is — megalakult a Megyebizottmány. A Bizottmány az 1848-as törvények alapján nyilvánította működését jogszerűnek, összetételében mégis arra mutatott, hogy leendő működése közelebb áll 1849 szelleméhez, mint 1848 törvényeihez. A Bizottmányba a távollevő Kossuth Lajost, Türr Istvánt és Pulszky Ferencet is beválasztották, s több radikális nógrádi politikus mellett tagja volt a Bizottmánynak Madách Imre és barátja, Bem tábornok bécsi szökésének részese, Lucifer alakjának állítólagos ihletője, Szontágh Pál is.

1 A Bizottmány saját kebeléből választott megyei tisztikara — amelynek Madách Imre is tagja volt — az első bizottmány! közgyűléstől kapott felhatalmazást a megye kormányzására. E közgyűlés egyben törvénytelennek minősítette és megszüntette mindazokat a hivatalokat, melyeket 1849 után a Habsburg önkény hozott létre.

2 A Bizottmány körültekintő és alapos munkáját jellemzi, hogy a császári hivatalokmegszüntetésével egyidőben messzemenő védelemben részesítette e hivatalok iratanyagát. A Bizottmány valamennyi megszüntetett hivatalhoz bizottságot küldött ki, amely átvette,, leltározta és a megye irattárába szállította a szerv működése során keletkezett iratokat. Az e célból kiküldött hét bizottság egyikének elnöke Madách Imre volt. Utasítás szerint a gácsi császári szolgabírói hivatal iratait kellett számbavennie. A Megyebizottmány által reáruházott feladat példás elvégzésével, az okmányok „különös szorgalommal" eszközölt leltározásával Madách — ha az eljárás során ő maga nyilván elsősorban csak az irányító szerepét játszotta is — mai levéltárosi szemmel nézve is igen alapos és gondos levéltári munkát végzett. E munka itt közrebocsájtandó dokumentumai így (amellett, hogy az átvételi -eljárás pontos leírásával bepillantást adnak a kor közigazgatási és levéltári viszonyaiba, szemléletébe is) jellemző adalékok a költő közéleti tevékenységének s talán kissé egyéniségének rajzához is. A szövegeket betűhíven közöljük. IRATOK 1. Nógrád megye Bizottmányának határozata a megszüntetett cs. kir. hivatalok iratanyagának átvételéről Balassagyarmat, 1861. január 8. A megyei törvényszékeknél, valamint minden egyéb hivataloknál találtató úgy közigazgatási, mind törvénykezési iratok általvételét leg czelszerubben gondolja a kiküldöttség egy bizottmány által eszközöltetni, mi végre minden oly helyeken hol ily törvénykezési 1 Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Nógrád megye Bizottmányának jegyzőkönyve: 1861 — 4. kgy. sz. 2 „A megyében eddig törvény ellenesen létezett bármi nemű hivatalokat törvény szerint megszüntetnek tekinti." — Nógrád megye Bizottmányának határozata, 1861. január 10-i közgyűlésén. Nógrád megye Bizottmányának jkve: 1861 — 7. kgy. sz.