Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.
116 Lengyel Alfréd gyermekmenhelyek felállítását (1901. évi VIII. c.) elrendelő törvénycikkek végrehajtása mellett — a közgyűlési tagok egy részének kezdeményezésére — Győrött társadalmi mozgalom is indult a rászorult munkáscsaládok gyermekeinek nyilván a mozgalom létrehozói és anyagi támogatói által megkívánt szellemű gondozását, nevelését és felügyeletét biztosító, valamilyen intézmény létesítésére, sőt 'a részletek kidolgozása végett külön bizottság is alakult a városi árvaszék, illetve a gyámhatóság keretében. Győr viszonylatában persze mindezeknek a lépéseknek politikai háttere is volt, mert a kereseti viszonyaival elégedetlen munkásság egyre gyakrabban hallatta szavát és bérköveteléseit esetenként tüntetésekkel, részleges munkabeszüntetésekké 1 !, szervezett sztrájkokkal juttatta kifejezésre. — A dolgozó néptömegek nyugtalankodó hangulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy 1901-ben megtartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, — amíg a nagybirtokos arisztokrácia 'erdőkéit védő függetlenségi párt jelöltje a korteskedés minden elképzelhető eszközével viaskodott a konzervatív elveket valló szabadelvű párt jelöltjével (győztesként egyébként az előbbi került ki 10 szavazattöbbséggel!) — a választás zavartalanságát csak úgy lehetett biztosítani, hogy a főispán egy századnyi gyalogságot és egy szakasz lovasságot rendeltetett ki a karhatalom megerősítésére. 10. Az ügyforgalom ebben az időszakbán az igazgatási tevékenység minden ágazatában jelentős emelkedést mutat, említésre méltó apadást csak az egyes bizottságoknál lehet tapasztalni, miután a szakvéleményekéit a különböző hivatalok ekkor már rövid úton, írásba foglalás nélkül szerezitek be. A meg: növekedett adminisztráció és ügyféljárás természetesen mindenütt több helyiséget, tágasabb épületeket követelt a városigazgatástól s ez a körülmény általánosságban elősegítette, illetve szükségessé tette a székházépítések ügyénlek szorgalmazását. Győrött ez a kérdés nem okozott különösebb gondot, mert az új városháza 1898-ban elkészült s méreteivel, belső elrendezésével a legkorszerűbb igényeket is kielégítette. A XIX. század utolsó éveiben — megfelelően a 80—90-es években országszerte kibontakozott ipari fejlődésnek, s ennek során a városok gazdasági jelentősége megnövekedésének, s ugyanakkor a merkantil és agrárérdekek között országosan kialakult éles ellentétnek (mely belpolitikai síkon az agrárérdekeket képviselő nagybirtokos osztály részéről a merkantil és ipari fejlődés tényleges és erős bázisaivá vált városok politikai súlyának változatlan korlátozására irányuló törekvésekben jelentkezett) — a városok részéTŐI igazgatásuk színvonala tökéletesítésének, hatáskörük bővítésének, tekintélyük emelésének és anyagi érdekeik előmozdításának céljából mind sűrűbben vetődtek fel a közigazgatás reformját sürgető kívánságok. A közgyűlési termek egyre hangosabbakká váltak és egyes agilisabb törvényhatósági bizottságok kezdeményezésiére a thj. városok elfogadták azt az indítványt, amely egy ilyen irányú kongresszus összehívását célozta, sőt megtartásának helyéül éppen Győrt jelölték ki. Az előadói javaslatok kidolgozásával külön bizottság foglalkozott, de az isméteken közbejött akadályok miatt az összejövetel tényleges lebonyolítására csak 1900. május 28—29. napján került sor. E kongresszus 'határozatai között a következő előterjesztések szerepeltek: a törvényhatósági jogú városok szervezetének megállapítása a saját önkormányzati jogkörbe tartozzék, az autonómia fejlődését lehetővé kellene tenni, a felügyelet és gyámkodás megfelelő korlátok közé volna szorítandó, az I. fokú közigazgatási bíróságot mindenképpen meg kell szervezni.
