Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig 93 azok, melyeknek értéke az egymillió pengőt nem haladja meg. A tanács határozatai ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. Jóllehet — mint láttuk — a törvényhatósági bizottság közgyűlése csak 1945. március 17-én határozott a városi tanács újjászervezéséről és bizottságok összeállításáról, a tanács összetételében már 1945. március 13-tól megváltozott. A tanácsülésen ui. e napon már a pártok és a szakszervezet kiküldöttei vettek részt. így jelölte a Kommunista Párt Keresztes Mihály famunkást és •Komócsin Mihály cserepezősegédet, a Szociáldemokrata Párt Jenéi Sándor szabómestert és SimorUBéla asztalosmestert, a Kisgazdapárt Nagyiván János és Török Ferenc gazdálkodókat, a szakszervezeti bizottság Tombácz Imre szabómestert és Olejnyik József rézművest. A Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt egy-egy tagot jelölt, éspedig dr. Pap Róbert ügyvédet és Báthory Lajost, a Parasztpárt titkárát. A testületnek a pártok küldötteivel történt kiegészítése az igazgatásban már a társadalom szélesebb rétegeinek, elsősorban a munkásosztály képviselőinek a részvételét biztosította. Valójában ez a szerv lett a közigazgatás irányítója. A törvényhatósági bizottság közgyűlését ugyanis — a rendelet szerint — csak havonta hívták össze és ott inkább csak tudomásul vették a tanács, vagy annak nevében a polgármester által tett intézkedéseket. A tanács készítette elő a közgyűlést is. Már március 10-én éppen az alakuló közgyűlés előkészítésére is közgyűlési tanácsot szerveztek, amely a városi tanács mellett működött, 10 tagját a pártok küldték ki és a városi tanács tagjaival együtt ülésezett."

4 11. Szeged a felszabadulással kezdődő városigazgatásának történetében 1945 januárjától kezdve már egyre több vonatkozásban figyelhető meg a korábbi széles, a város területén összpontosult igazgatási tevékenység egészére kiterjedő hatáskör lassú összeszűkülése, és lassan ismét csak a szorosan vett városigazgatás területére való korlátozódása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásával egymás után jelennek meg a rendeletek a demokratikus államrend megteremtésére és a közigazgatás átszervezésére. A már idézett 14/1945. ME sz. rendelet mellett ezek a rendeletek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegedi közigazgatás élete is a fejlődés e második periódusában a felszabadított országrész igazgatási életéhez kapcsolódjon. Ez persze fokozatosan történik: január közepétől az egyes minisztériumok felveszik a kapcsolatot a szegedi alárendelt szerveikkel, de még februárban is Szeged város pénztára hitelezi az állami szervek személyi kiadásainak költségeit.

115 A fejlődés új szakaszának kezdetét intézményesen a főispán kinevezése jelzi. 1945. január 12-én foglalja el Csongrád megye, Szeged és Hódmezővásárhely thj. városok főispáni állását a kommunista Karácsonyi Ferenc, hódmezővásárhelyi ácsmester.

116 Jóllehet beiktatása a törvényhatósági bizottságnak csak január 27-i közgyűlésén történt meg,

117 működését kinevezése után azonnal megkezdte, mégpedig elsősorban a belügyi és a közellátásügyi tárca körébe tartozó területeken. Kinevezte, illetve megerősítette a törvényhatósági szakigaz114 SzÁL, Szegedi városi tanács jkv. 1945. márc. 10. 115 SzÁL, Szfőisp, 35/1945. sz. 11G SzÁL, Szfőisp. 4/1945. sz., 25/1945. sz. és Délmagyarország 1945. jan. 14. 2. old.: Az igazoló bizottság tagjai Karácsonyi főispán előtt fogadalmat tettek. 117 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1945. jan. 27.