Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig 87 a posta-, távbeszélő-forgalom megindításáról. A vezetéssel egy nyugalmazott postafőigazgatót bízott meg.

98 Még januárban is azonban az eredeti létszámnak alig 18%-a, főleg altisztek, bonyolította le a forgalmat. Január elején a postaforgalom Kiskundorozsma, Szatymaz, Kistelek, Kiskunfélegyháza és Kecskemét között megindult. Csongrád és Szentes felé, valamint Szőreg, Makó irányába, illetve Orosháza és Békéscsaba felé kocsijárat biztosította a postai forgalmát." A tanács december 18-án intézkedett először a Mértékhitelesítő Hivatal működésének megkezdéséről.

100 A Kertészeti Felügyelőség és a gazdasági felügyelőség felállítására vonatkozóan 1945 februárjában ad ki rendeletet.

101 A városigazgatás hatásköre e hónapokban kiterjedt még számos más olyan, pillanatnyilag kevésbé jelentős területre is, melyen korábban a döntés miniszteri jogkörbe tartozott. így sokáig a polgármester engedélyezte a névváltoztatásokat, hivatkozva arra, hogy a kormánnyal nem lehet érintkezést találni.

103 1944 végén ugyancsak a polgármester rendelte el a klerikális, reakciós és fasiszta szelleműnek minősített Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete Délvidéki Értelmiségi és Agrártitkársága feloszlatását. A feloszlatás tulajdonképpen miniszteri jogkörbe tartozott volna, de a tanács kimondta, hogy a titkárságnak a polgármesteri hivatalhoz intézett beadványaiban foglaltak túlhaladták az egyesületi megbízások keretében végezhető tevékenység körét. Ezért az egyesületet fel kellett oszlatnia.

103 8. A szegedi városigazgatás ilyen gyors megindulásában nagy része volt annak a körülménynek is, hogy a felszabadulás előtt eltávozott régi, jobboldali városi vezetőség helyére — és más megürült igazgatási helyekre is — a demokratikus erőknek rövid idő alatt sikerült olyan személyeket állítaniok, akik az igazgatás újjászervezésére képesek voltak és — legalábbis az adott viszonyok között — az ország demokratikus átalakulásának programját helyeselték, sőt legöntudatosabbjaik, a munkásságnak az igazgatásba beküldött képviselői már a fejlődés népi demokratikus útját készítették elő. Az új vezetők közül Valentiny polgármester és Pálfy polgármesterhelyettes személyéről már szólottunk. De mellettük november 1-én már sor került a további vezető állások betöltésére is. Ekkor kapott tanácsnoki megbízást a kommunista Dénes Leó, a szociáldemokrata Róna Béla és Horváth János.

104 Közülük Dénes Leó a Közellátási Hivatalt, Horváth János a közigazgatási ügyosztályt és az I. fokú közigazgatási hatóságot, Róna Béla a gazdasági ügyosztályt és a gazdasági jellegű szerveket vezette. A kisgazdapárti Pálfy az elnöki, a közművelődési és a szociális ügyosztályok vezetését látta el. Miután Valentiny mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés által megválasztott igazságügyminiszter, a választás óta alig tartózkodott Szegeden, a legfontosabb ügyek intézését január elejétől Dénes vette át. Az 1945. március 17-i törvény98 SzÁL, Szpm. 59806/1944. sz. 99 Délmagyarország 1945. jan, 6.: Népbíróság. 100 SzÁL, Szpm. 64368/1944. sz. 101 SzÁL, Szpm. 4827/1945. sz. 102 SzÁL, Szpm. 1094/1945. sz. Ziffer Dezső névváltoztatása — és 63562/1944. sz. Haberbachler Albert névváltoztatása. 163 SzÁL, Szpm. 61058/1944. sz. 104 SzÁL, Szpm. 62362/1944. sz. \