Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

w Olevai Ferenc jet katonai parancsnokság január 17-én elrendelte a teljes közmunkaköteles lakosság mozgósítását, ami által egyszerre 15 000 férfit és nőt állíthattak munkába. Ennek következtében másfél hónap alatt el is készült a favázas vasúti híd. De még 'továbbra is kellett munkaerőt adni a 14 szovjet hadikórház részére, a laktanyák takarításához és a katonai konyhákhoz, a pályaudvarokra, a fertőtlenítő intézetbe, a magyar hadifogoly-kórházba, a szovjet telefonközpontba, a légvédelmi tüzérséghez.

58 Még májusban és júniusban is közel 6000-en dolgoztak állandó munkán. A közmunka lényegesen csak 1945 őszén csökkent,

59 s vele együtt vesztette el jelentőségét a Közmunkahivatal is. A felszabadulással megszüntette működését a Földművelésügyi Minisztérium alárendeltségében működő Szegedi Gazdasági Felügyelőség. A város gazdasági bizottsága behatóan foglalkozott ugyan a mezőgazdaság ügyeivel, de több nagykiterjedésű ingatlan parlagon hevert, vagy a megbízottak kellő felkészültség és felszerelés nélkül kezelték. Ezért szükséges volt, hogy a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítását szolgáló teendők polgármesteri hatáskörbe kerüljenek. Ez meg is történt azáltal, hogy az ilyen ügyek intézését a tanács december 16-án kelt rendelete a gazdasági ügyosztályra bízta.

60 A tanácsnak különben is legkomolyabb gondjai közé tartozott a város ellátása. A nehézségeket növelte, hogy a lakosság ellátásán kívül a szovjet katonai kórházak és a magyar hadifoglyok ellátásáról is gondoskodniuk kellett. E célból már november első napjaiban felállították Szeged város Áruátvevő és Beszerző Hivatalát. A hivatalt a volt Futura helyiségeiben szervezték meg, és ide osztották be a volt gazdaosztály - és az Állami Közellátási Felügyelőség alkalmazottait. A szervnek — mint még a továbbiakban látni fogjuk — igen jelentékeny szerepe volt a kompenzációs alapon folyó cserekereskedés lebonyolításában és így a város ellátásában.

61 A hivatalt a gazdasági bizottság szervezte meg. Az árualapot elsősorban a beszolgáltatás útján befolyó termények képezték: az ezek eladásából befolyt összegekből vásároltak élelmiszereket. Az ezzel kapcsolatos pénzkezelést a városi főpénztár látta el, s a hivatal működését a városi számvevőség hetenként ellenőrizni tartozott.

02 A beszolgáltatás nyilvántartására pedig elrendelték, hogy a közigazgatási kirendeltségek továbbra is vezessék a gazdalapokat.

63 1945 elején a lakosság és a katonaság ellátását elválasztották egymástól: a katonai ellátás megszervezésére állította fel a város 1945. február 1-én a Katonai Ellátó Hivatalt. A március 17-i közgyűlésen a polgármester már beszámolhatott arról, hogy ennek á hivatalnak a felállításával sikerült biztosítani a szovjet kórházak és^a fogolytábor szükségleteit. A hivatal eddig az időpontig több mint 45 000 pengő forgalmat bonyolított le. A hivatal raktáraiból azonban a katonaságon kívül a város intézményeit is ellátták, azonkívül részt vett a hivatal Budapest élelemmel való ellátásában is.

64 A város gazdaságszervező tevékenységének — melynek érdemi részéről a későbbiekben fogunk beszámolni — még egy érdekes szervezeti vonatkozása 58 SzÄL, Szegedi Közigazgatási Bizottság jkv. 715/1945. sz. 59 SzÁL, Szegedi Közigazgatási Bizottság iratai 715/1945. sz. 60 SzÁL, Szpm. 63472/1944. sz. 01 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jk^. 1945. márc. 17. 62 SzÁL, Szegedi Gazdasági Bizottság jkv. 1944. nov. 2. 03 SzÁL, Szpm. 59418/1944. sz. 64 SzÁL, Szpm. 3316/1945. sz.