Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

SZEGED KÖZIGAZGATÁSA A VÁROS FELSZABADULÁSÁTÓL AZ ORSZÁG FELSZABADULÁSÁIG (1944. október 11.—1945. április 4.) (Első közlemény) Mikor 1944. október 11-én a Vörös Hadsereg gyors ütemben előretörő csapatai Szegedet felszabadították, ezzel az akkori Magyarország második legnagyobb városa szabadult fel. A város lakosainak száma 1941-ben meghaladta a 132 ezret: felszabadítása így nemcsak katonailag volt jelentős eredmény, hanem politikai szempontból is nagy fontossággal bírt. Katonai szempontból Szeged elfoglalásával a szovjet csapatok átlépték a Tiszát, így birtokukba vehették az ország egész délkeleti részét, s az itt átfutó és itt összpontosuló közlekedési hálózatot is. Politikailag jelentőségét e ténynek az adta meg, hogy Szeged nemcsak önmagában is hatalmas határának, hanem ezen túl, nagy területnek, szinte az egész déli Alföldnek is gazdasági, igazgatási és kulturális központja volt, s egyedüli olyan városa, melyben valóban jelentős számú öntudatos, komoly munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező ipari munkásság is élt. A felszabadított területeken meginduló demokratikus politikai fejlődés szempontjából Szegedre így kezdettől fogva mint megfelelő bázisra lehetett számítani. Maguk a Szegeden mindössze 24 óráig tartó felszabadító hadműveletek viszonylag kevésbé súlyos anyagi veszteséggel jártak. Súlyosabbak voltak azok a károk, melyeket a nyári és őszi hat angolszász légitámadás okozott. Ezek során ugyanis 120 lakóház megsemmisült, 245-öt súlyos, 420-at pedig kisebb sérülés ért. E bombázások inkább a külső területeket érintették: itt kevésbé tehetős emberek laktak, akik házaik sérülését nem tudták mindjárt kijavítani, hiszen a kapott csekély közsegélyből még elpusztult házi felszerelésüket sem pótolhatták. — A felszabadulás előtt álló városban a legkomolyabb károkat és rombolást a visszavonuló német és magyar fasiszta csapatok okozták. Október 9-én este felrobbantották a vasúti és közúti hidakat, elhurcolták és megrongálták a közlekedési eszközöket, teljesen kifosztották többek közt a Tóth szanatóriumot, a piarista gimnáziumot, a Horthy-kollégiumot (a mai egyetemi diákotthont). Feltörték a lezárt üzleteket és a gettót, árukészleteket és ruhaféléket raboltak.

1 Tetemes rombolást végeztek a vasúti közlekedési eszközökben azzal, hogy elpusztították a jelzők, a váltók és sorompók jelentős részét, azonkívül elrabolták a mozdonyokat és a szerkocsikat. Ennek következtében a szegedi fűtőház kára megközelítette a 8 és fél millió pengőt.

2 A mezőgazdasági termények teljes el1 Lőkös Zoltán: Szeged felszabadulása. Képek a város nagy esztendejéből. Csongrádmegyei füzetek 3. sz. Szeged, 1954. 6. old. 2 Gaál Endre: Adatok Szeged felszabadulásának történetéhez. 1944—1945. Acta Uni^versitatis Segediensis, Sectio Historica 1957. Separatum. Szeged, 1957. 6. old.