Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.
ADALÉKOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG PÉNZÜGYI POLITIKÁJÁHOZ (A Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján) Az Országos Levéltár a Magyar Tanácsköztársaság történetének igen jelentős forrásanyagát őrzi. Ez az iratanyag azonban mindmáig messze nem nyújtott annyi segítséget a Tanácsköztársaság történetének jobb megismeréséhez és feldolgozásához, mint amilyent tartalma szerint nyújthatna. A kutatók nem, vagy csak igen kis mértékben használják fel munkáikban, igen fontos és jelentős dokumentumok, tények, események, ismeretlenül maradnak. Mi ennek az oka? Véleményem szerint mindenekelőtt az, hogy a viszonylag nagy mennyiségű iratanyag igen nehezen hozzáférhető, nagy részéhez semmiféle segédlet nincs, ami van, csak kismértékben alkalmas a kutatómunka elősegítésére. Az 1959-ben, a Levéltári Közleményekben megjelent ismertetés 1 segítséget adott ahhoz, hogy a figyelmet felhívja erre a nagy és eleddig kevéssé ismert iratanyagra, annak tényleges feltárásához azonban szükség lenne a túlnyomórészt segédletek nélküli és általában tárgymutató nélküli iratanyag tárgyi szempontok szerinti átrendezésére, a fontosabb iratok dokumentumkötetekben való közzétételére és az egyes fondok tartalom szerinti részletes ismertetésére. Jelen tanulmány a Pénzügyi Népbiztosság fondjának a történetkutatás szempontjából legértékesebb dokumentumanyagát témakörök szerint ismerteti. A Pénzügyi Népbiztosság 100 csomónyira becsült összes, a Tanácsköztársaság ideje alatt létrejött irataiból 2 12 csomó, tehát alig több, mint egytizede van meg az Országos Levéltár őrizetében. Mivel azonban ezek között van a Népbiztosság Elnöki osztályának 10 csomóból álló — a selejtezésektől eltekintve — telj es. iratanyaga, így azt mondhatjuk, hogy a Pénzügyi Népbiztosság legfontosabb iratanyaga az, amely az utókor számára szerencsésen fennmaradt. (Természetesen itt csak az iktatott iratanyagra gondolok, hiszen bizonyára akkor is úgy volt,' hogy a legfontosabb iratokat, vagy azok egy részét nem iktatták, hanem a népbiztosság vezetői maguknál tartották. Ezek hollétéről, vagy arról, hogy egyáltalán fennmaradtak-e, nincs tudomásunk.) Ez a fond 1950 óta van áz Országos Levéltárban, de a Tanácsköztársaság pénzügyeivel foglalkozó eddig megjelent munkák szerzői nem használták fel ezt a jelentős forrásanyagot. 3 1 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban. Levéltári Közlemények 29. évf. 1959. 10. 1. 2 Uo. 20. 1. ,-,,,', 3 Lásd: Nagy Tibor: A Magyar Tanácsköztársaság államháztartása és költségvetési joga. Bp. 1955.; A Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszere. Bp. 1959.; Schmidt Ádám: A Tanácsköztársaság néhány pénzügyi kérdése. Közgazdasági Szemle 1959. 3. sz. — *.