Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben / 329–348. o.

Krónika 343 című cikkek (Horváth Ferenc munkái). A tatabányai József Attila könyvtár 1962. évi jubileumi évkönyve közli a Szemelvények száz esztendő politikai történetéhez (Tóth István) című összeállítást. Legújabbkori témával foglalkozik a Kísérlet Zala megyében fasiszta egységpárt alakítására 1944-ben (Dégré Alajos) és az Elsikkasztott földreform — megvalósult földosztás (Kanyar József) című tanulmány. Komoróczy Györgynek a Szülőföldünk történeti adatai (Debrecen, 1962.) című munkája a helytörténet iránt érdeklődőknek kíván a levéltári anyagról tájékoztatást nyújtani. Az üzemtörténeti feldolgozásokat A Gábor Áron Vasöntöde és. Gépgyár története 1862— 1962 (Budapest, 1962. — Jenéi Károly, Sárközi Zoltán és Szilágyi Gábor közös munkája) és A Klement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története 1878—1960 (Budapest, 1962) — Szekeres József munkája) című kötetek, továbbá A felszabadult Ózdi Vasmű első féléve (Rácz Béla) és A Villamossági, Televízió és Rádió Gyár története (Szilágyi Irén) című kéziratok képviselik A tervév folyamán elkészült, illetve megjelent több — a magyar történelem tárgykörébe vágó — tanulmány is. Trócsányi Zsolt több éves munkával 50 ív terjedelemben megírta Wesselényi Miklós életrajzát. Kosáry Domokos Egy gazdasági utazás a II. József-kori Magyarországon című munkája az Agrártörténeti Szemlében, a Széchenyi az újabb külföldi irodalomban a Századokban jelent meg, a Széchenyi in Recent Western literature az Acta Historica, a Paraszti família kérdéséhez a XVIII. század elején az Agrártörténeti Szemle, a Kemény és Széchenyi 1849 után az Irodalomtörténeti Közlemények részére készült. A Kossuth Kiadó jelentette meg Szekeres Józsefnek a Budapesti városatyák panamái (Budapest, 1962.) című összeállítását. Jenéi Károlynak Az ellenforradalom támadása az Általános Fogyasztási Szövetkezet ellen és Az első Bethlen-Peyer paktum című feldolgozása a Századok, Rácz Bélának (társszerzővel) a Harc a WM, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű és a Ganz vállalatainak államosításáért című írása a Párttörténeti Közlemények hasábjain látott napvilágot. Az utóbbi folyóirat részére készítefte el Hajdú Tiborné a Csorba Géza szerepe a munkásmozgalomban című munkáját. Réti László Nagy Ferenc miniszterelnök félhivatalos levelezése, Sárközi Zoltán a Summások és Horváth Zoltán az önkormányzat és parasztságul848—1914 címmel. írt tanulmányt. Bogdán Istvánnak elkészült a Budapest papíripara a-XIX. század közepéig és a Papírkészítői mesterség szavai a XVI—

XIX. században című kézirata, megjelent a Papírkészítés fejlődése (Papíripari Kézikönyv, Budapest, 1962.) című tanulmánya. A kiadványmunkánáí végezetül meg kell emlékeznünk az 1945-ös földosztás történetére vonatkozó országos- adatfeltárásról. Ez a több éven át folyó munka az elmúlt év végére lényegében befejeződött s csak egyes levéltárakban nyúlt át még a dokumentumgyűjtés az 1963. év első negyedére. A munka keretében a levéltárak kb. 12 ezer adatfeltáró cédulát készítettek, ezek alapján 1963-ban megkezdődhetett az 50 ívre tervezett forráskiadvány szerkesztési munkája. A kötet a terv szerint 1965-ben, hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára fog megjelenni. Népmüvelés A népművelő munka a kiállítások, ismeretterjesztő előadások és írások, valamint a levéltárlátogatások révén egyre jelentősebb helyet foglal el a levéltárak beszámolóiban. Az elért eredmények között első helyen kell említenünk, hogy a — elgondolásunk szerint elsősorban a középiskolai történelemtanítást segíteni hivatott — helytörténeti dokumentumgyűjtemények közül az elmúlt évben megjelent az Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Degré Alajos) és a Fejér megye múltja írott emlékekben (Farkas Gábor és K. Móra Magda) című összeállítás. Ezek kiadását a helyi tanácsok biztosították. A Győr megyei olvasókönyv (Lengyel Alfréd) I. és II. részének kézirata szintén elkészült s megjelenése 1963-ban várható. Á többi levéltárban az anyaggyűjtés szintén megkezdődött és 1963-ban folytatódik. A Módszertani Kollégium Népművelési munkabizottsága az olvasókönyvek összeállításához — a legfontosabb forrásközlési irányelveket is tartalmazó — útmutatót állított össze. Igen eredményes volt a levéltáraknak azon törekvése, hogy érdekesebb dokumentumaikat kiállítások keretében ismertessék meg a történelem írásos emlékei iránt érdeklődő közönséggel. Ezek közül — az Országos Levéltár állandó kiállítása mellett — ki kell emelnünk három nagyobbszabású várostörténeti kiállítást. Győrött a Xantus János Múzeumban rendezett kiállítás anyagához, amely a honfoglalástól egészen napjainkig vezeti el a látogatókat, a levéltár közel száz írásos emléket adott. A kiállítás látogatóinak száma már eddig is megközelíti a 10 ezret. Szekszárdon a város fennállásának 900 éves jubileuma alkalmával a helyi múzeumban rendezett kiállításon a levéltári anyag külön termet kapott. Ezt a kiállítást az év folyamán ötezren tekintették meg, és a tudományos igényeket is kielégítő kísérőszöveggel el-