Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben / 329–348. o.
538 Krónika Az Országos Levéltár tervében számottevő selejtezési munka nem szerepelt. A területi levéltárakban a Levéltári Osztály által kiadott ügykörjegyzékek alapján évek óta folyik a sok értéktelen anyagot tartalmazó árvaszéki fondok selejtezése. Az elmúlt év folyamán a gyulai, kaposvári, nyíregyházi, pécsi, szegedi, szekszárdi, szentesi és szombathelyi levéltár selejtezett árvaszéki iratokat. A Szombathelyi Állami Levéltár évi jelentésének tanúsága szerint az árvaszékihez hasonló arányban (60—70%-os selejtanyag) s ugyanazon ügykörjegyzék felhasználásával selejtezhető a volt gyermekmenhelyek iratanyaga. Alispáni iratokban végzett selejtezést a Pest és Nógrád megyei és a székesfehérvári levéltár; az előbbi 60, az utóbbi 70%-os selejtbeadás mellett. Megyei számvevőségi iratokat selejtezett a Zalaegerszegi Állami Levéltár (70% selejt). Évek óta selejtezi járási közigazgatási iratait a győri és a kaposvári levéltár. Az elmúlt év folyamán mindkettő századeleji iratokat selejtezett s a visszamaradt és kiselejtezett iratok aránya mindkét helyen 50—50% volt. A járási kihágási iratok selejtezésénél, amelyhez a selejtezés folyamán a Szombathelyi Állami Levéltár jól átgondolt, részletes selejtezési útmutatót is szerkesztett, az iratoknak csak kb. egynegyedét kellett visszatartani. Több levéltár, így pl. a kecskeméti a városi ipari, közegészségügyi és tűzrendészen (75% selejt) és rendőri kihágási (80% selejt), a szegedi, szentesi és zalaegerszegi a polgármesteri iratokban selejtezett. Községi iratokban több levéltár is végzett selejtezést (Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged), de a kiselejtezhető iratok arányát, amelyről még nincsenek országos felmérések, csak a kecskeméti közölte (60%). Említést érdemel még, hogy a Debreceni Állami Levéltár ipartestületi, ármentesítő társulati és mezőgazdasági termelőszövetkezeti iratokban, a Pest és Nógrád megyei az Országos Szövetkezeti Hitelintézet fiókjainak fondjaiban, és a pénzügyigazgatósági számvevőségi iratokban (a selejt mindkét esetben kb. 60%), a pécsi az •ügyészségi iratokban (selejt kb. 80%), a sátoraljaújhelyi és a szegedi a községi begyűjtési iratokban (selejt 50%), végzett selejtezést. Az ügykörjegyzék szerint átselejtezett iratok mennyisége 1345 fm volt. A selejtezéseket általában a területi felügyelők ellenőrizték s ők adták meg az engedélyt a kiemelt — országosan 717 q-t kitevő — hulladékanyag értékesítéséhez is. A kiselejtezett iratok értékesítéséből befolyt összeg 40%-át azaz 28 320 Ft-ot a Levéltári Osztály a fennálló rendelkezések értelmében a selejtezést végző levéltári dolgozóknak juttatta. Segédletkészítés A levéltári anyag rendezését általában követi a megfelelő szintű segédlet összeállítása. Az állami levéltárak ma legáltalánosabban ismert és használt segédlete az alapleltár, amely illagszinten rögzíti az anyag mennyiségére, tagolódására, rendezettségére és kutathatóságára vonatkozó legfontosabb adatokat. Az alapleltározás — a volt Központi Gazdasági Levéltár líivételével — a centralizálást követő 2—3 év alatt országosan befejeződött, de az iratbe^yűjtések s az iratanyag levéltári feldolgozása során keletkezett változások évről évre szükségessé teszik újabb alapleltárak készítését, illetve a meglevők átdolgozását vagy kiegészítését. Az elmúlt év folyamán több mint 2 ezer új alapleltár készült. Az Országos Levéltárban az 1867 előtti központi kormányszervek és a bíróságok irataiban folytatódott az alapleltárnál részletesebb — a hivataltörténet ismertetésével és az iratanyag tartalmának analitikus kifejtésével elsődlegesen a kutatók alaposabb tájékoztatását szolgáló — segédletnek, az ismertetőleltárnak készítése. Az Országos Levéltár kapitalista kori miniszteriális, továbbá üzemi és családi fondjairól, valamint a területi levéltárak anyagáról az ismertetőleltár helyett mechanikus irattári rendszerű fondoknál raktári egységekig (csomó, kötet stb.), tárgyi csoportosítású irattári rendszer esetében a legkisebb tárgyi egységekig lemenő raktári áttekintő jegyzékek készülnek. Ezek közül az év folyamán a következők jelentek meg: 14. sz. Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889—1940. II. (Kiss Dezső).. 15. sz. A Belügyminisztériumi Levéltár 1867—1945. I— III. (Szászi András).' 16. sz. A herceg Batthyány család Levéltára (Zimányi Vera). Nyomdakész állapotban van az Igazságügyminisztériumi Levéltár (Bognár Iván) és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (Bélay Vilmos) áttekintő raktári jegyzéke. Megjelent a Területi Levéltárak Fondjainak Jegyzéke c. kiadványsorozat bevezető része, amely a fondképzés és szerkesztés alapelveit tartalmazza. A Levéltári Szemle 1962. 1. száma közölte az Országos Levéltár Filmtárának 1961. évi gyarapodásáról készült jegyzéket (Borsa Iván).
