Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben / 329–348. o.
336 Krónika anyag felszámolását. Községi begyűjtési fondok szétválasztását a pécsi, községi közigazgatási fondok kialakítását a sátoraljaújhelyi levéltár végezte el. Természetesen a legfőbb rendezési feladatot az egyes fondokon belüli rend kialakítása jelentette. Az Országos Levéltár I. osztályán az év folyamán végzett rendezési munkák eredményeképpen a következők szekciók anyaga került teljesen rendezett állapotba: A. szekció (Magyar Kancellária levéltára) B. szekció (Erdélyi Kancellária levéltára) F. szekció (Erdélyi országos kormány hatósági levéltárak) H. szekció (az 1848/49-i minisztériumi levéltár) I. szekció (a bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok). A II. osztály több kisebb fondbaft végzett közép-, .illetve darabszintű rendezést. A III. osztály az Országos Iparegyesület iratait, az Eszterházy család hercegi ágának számvevőségi és több kisebb családi levéltár anyagát rendezte. A IV. osztály a rendezést a pénzintézeti, bánya- és alumíniumipari fondokra súlypontozta. A Népi Demokratikus Osztály által rendezett fondok közül az Országos Földhivatal, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya, a Nehézipari Központ és a Magyarok Világszövetségének iratait érdemes kiemelni. Az Országos Levéltár egyes osztályainak iratanyaga rendezettség tekintetében meglehetősen nagy különbözőséget mutat: az I, II. és III. osztály iratai 90%-on felüli arányban rendezettek, a IV. osztály anyagának azonban még mindig fele, a Népi Demokratikus Osztályénak egynegyede rendezetlen. A területi levéltárak legnagyobb mennyiségű és legkutatottabb anyagát kétségkívül a közigazgatás közép- és alsófokú szerveinek iratai alkotják. Ezekben az iratoktian úgyszólván valamennyi levéltár végzett kisebb-nagyobbmérvű rendezési munkát. A feudális megyei fondok általában rendezettek, s így ezek rendezése csak a Pest és Nógrád megyei (1848-as közgyűlési iratok), a szekszárdi (Rationes Perceptorales) és az egri (Űrbéri elkülönözési és tagosítási iratok) tervében szerepelt. Bach-kori iratok rendezése illetve rendezettségük alapos felülvizsgálata a legtöbb levéltárban még a távolabbi jövő feladata. Ezeknek a fondoknak több éven át folyó rendezési munkálatait befejezte a Szekszárdi Állami Levéltár. Kapitalista kori megyei önkormányzati illetve igazgatási fondokat rendezett az egri (közigazgatási bizottsági), a miskolci (közigazgatási bizottsági, alispáni, járási), a nyíregyházi (közigazgatási bizottsági, alispáni, tiszti ügyészi), a Pest és Nógrád megyei (Nógrád megyei alispáni), a pécsi (járási), a sátoraljaújhelyi (alispáni, központi választmányi, számvevőségi, járási), a szekszárdi (járási), a székesfehérvári (főispáni bizalmas), a szolnoki (járási), a szombathelyi (közigazgatási bizottsági, alispáni, járási), a veszprémi (alispáni) és a zalaegerszegi (járási) levéltár. A különböző jogállású városok, továbbá a községek fondjaiban végzett rendezést a Fővárosi (polgármesteri ügyosztályok, Múzeumi Igazgatóság, Vásárcsarnokok Igazgatósága);, az esztergomi (Esztergom polgármestere, községek), a győri (községek), a gyulai (Békéscsaba, Gyula és Orosháza városok), a kaposvári (községek), a kecskeméti (Kecskemét város), a pécsi (községek), a sátoraljaújhelyi (községek), a soproni (községek), a szegedi (Szeged város polgármestere, Makó város, községek), a szentesi (Csongrád város, községek), a székesfehérvári (Székesfehérvár város polgármestere, községek), a szolnoki (községek), a szombathelyi (községek), a veszprémi (Pápa város, Veszprém város, községek) és a zalaegerszegi (Zalaegerszeg város, községek) levéltár. A volt állami szakigazgatási szervek iratait megszűnésük után a levéltárak a jogutód szervektől vették át, s ezen fondok levéltári feldolgozását a kisebb-nagyobb mértékben felbomlott régi irattári rend helyreállításával kellett kezdeni. Ilyen munkát végzett a tervév folyamán a Fővárosi (Postaigazgatóság), a debreceni (Kultúrmérnöki Hivatal), az esztergomi (Államépítészeti Hivatal, tanfelügyelő), a sátoraljaújhelyi (tanfelügyelő), a szolnoki (Államépítészeti Hivatal, megyei gazdasági felügyelő), a szombathelyi (tankerületi főigazgató, tanfelügyelő), a veszprémi (Földmérési Igazgatóság) és a zalaegerszegi (tanfelügyelő) levéltár. Jelentősebb mennyiségű bírósági anyag rendezését a péc"si és a szentesi levéltár irányozta elő. Intézetek anyagát rendezte a győri (Magyaróvári Gazdasági Akadémia, Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás), a gyulai és a sátoraljaújhelyi levéltár (a két utóbbi iskolai iratokat). A testületek fOndjainak rendezéséről a fővárosi (szakmai ipartestületek), a debreceni (Kereskedelmi és Iparkamara, céhek, ipartársulatok, ármentesítő társulatok), a győri (Kereskedelmi és Iparkamara), a Pest és Nógrád megyei (ipartestületek) és a sátoraljaújhelyi (hegyközségek) levéltár, egyesületi fond rendezéséről a veszprémi levéltár (Foederatio Emericana) jelentése számol be. A különféle gazdasági (vállalati, pénzintézeti, uradalmi) fondokban végzett rendezést a fővárosi (építési cégek), az egri (az egri káptalan ur.adalma) v .
