Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1961–1962 / 322–328. o.
Folyóiratszemle 325 búcsúleveleit (95—98. pp.). *— Olvashatunk még e fólyóiratszámban egy cikket a legidősebb szovjet történész-levéltárosról, a könyve alapján nálunk is ismert G. A. Knyazevről, aki 76 évéből csaknem félszázadot levéltári szolgálatban töltött el (110—111. pp.). 3. szám: A Szovjetunió Minisztertanácsának 1961. évi június 28-i határozata a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóságra és a Szovjetunió központi állami levéltárainak hálózatára vonatkozó rendelet megerősítéséről (3—8. pp.). (Teljes fordításban közli a Levéltári Szemle 1961. évi 3—4. száma a 217^223. oldalakon. — A levéltárügy újabb fellendülése előtt című szerkesztőségi cikk (9—20. pp.) magyar fordításban olvasható a Levéltári Szemle 1962. évi 1. számának 102—112. oldalain. — A. P. FILLIPOV a levéltári iratoknak a kommunizmus építésében való felhasználásáról szólva (21—25. pp.) a leningrádi levéltárak példáján mutatja be, miként segítik a levéltárak a szovjet népgazdaságot és kiadványaikkal, kiállításaikkal a népművelést. — G. P. NYEKLESZA a levéltárak tudományos-módszertani vezetéséről írva (26—30. pp.) arról számol be, hogy az ukrán levéltári szervek miként szervezték meg a levéltári munkát, különös tekintettel a levéltárakon belüli anyag nyilvántartására, valamint a külső szerveknél folyó munkák ellenőrzésére és irányítására. — D. I. BABIN—B. G. RIBKINA a levéltári anyagnak a népgazdaság érdekében való felhasználásáról írnak (31—34. pp.). A cikk elmondja, hogy milyen munkát fejtett ki az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára az utóbbi időben különböző népgazdasági szervek megsegítésében. — M. B. MURAHINA a levéltári szerveknek a különféle hivatalok, szervezetek és vállalatok folyó ügyvitelével kapcsolatos ellenőrző tevékenységével foglalkozik (34—38. pp.), rámutatva a még mindig mutatkozó nehézségekre és hiányosságokra. — A szibériai szűzföldek levéltárainak munkájáról két cikk számol be: egyik az első konferenciáról, a másik az ottani állami levéltár komplektizálási (anyagbegyűjtési) munkájáról (39—45. pp.)—- G. P. LOGBIN a levéltári anyagnak az irodalomoktatásban való felhasználásáról ír (45— 47. pp.), 2. V. KRAJSZKAJA a Moszkvai Történeti-Levéltári Intézet hallgatói tantervének új tantárgyakkal való kiegészítéséről tájékoztat (47—48. pp.). Behatóbban foglalkoznak ezután a hallgatók az ügyvitel és különösen az irattári anyag levéltárba adás előtti előkészítésének kérdéseivel, továbbá a levéltári tudományos-tájékoztató apparátus és az iratanyag felhasználása kérdéseivel. Nagyobb hangsúlyt kap az archeográfia oktatása is. — Egy cikk a kolhozok ügyintézésének problémáival foglalkozik: az ügyiratok kialakítása és selejtezésük kérdéseivel (49—57.). — N. K. KRJUCSKOVA— V. Sz. SZAFRONOVA az iratanyag katalogizálása címén (58—61. pp.) a Kazah Szovjetköztársaság levéltárosainak ezirányú tapasztalatairól szólnak. — K. A. VELICSKO a tájmúzeumoknak az 1945 utáni szovjet életet bemutató kiállításait ismerteti (61—67. pp.). — V. N. NORNOV a leningrádi Haditengerészeti Flotta Levéltárnak (CGAVF) személyi fondok gyűjtésére irányuló munkájáról számol be (67—68. pp.). —Két szerző a poltavai múzeum kiállításait ismerteti (69—71. pp.). — A rövidebb cikkek közül egyik a Mikrat-300 jelű filmet mutatja be, egy másik a bróm-metil fertőtlenítő szerről ír (71—75 pp.). — Több vitacikket is találunk e számban: J. F. SOROHOV javaslatot tesz. arra vonatkozólag, hogy az iratanyag jobb megőrzésére specialistákat kell nevelni (76—77. pp.), — két szerző arról ír, miképp lehetne jobb szervezéssel kiküszöbölni a területi levéltári osztályok és ugyanazon terület levéltára munkájában fellelhető párhuzamosságot (78— 79. pp.). — Néhány szerző a selejtezés kérdésével foglalkozó korábbi cikkekhez szól hozzá (82—86. pp.). — N. R. PROKOPENKO a VI. Nemzetközi Kerekasztal Konferencia (Varsó) munkájáról ír beszámolót (87—97. pp.). — Közlik még e számban a nyolc éve elhunyt nagy szovjet történész J. V. TARLE gondolatait a levéltári iratanyagnak a történelem szempontjából való jelentőségéről (101—106. pp.). 4. szám: G. A. BELOV a Szovjetunió Kommunista Pártja XII. Kongresszusa és a szovjet levéltárak feladatai c. cikkében (3—12. pp.) hangoztatja, hogy az ideológiai front dolgozóinak még elmélyültebben kell tanulmányozniuk a párt történetét, a szocializmus világrendszere fejlődésének továbbá a kommunista és munkásmozgalmak törvényszerűségeit. Ez nagyobb feladatot ró a levéltári dolgozókra, akiknek gondoskodniuk kell a dokumentumok összegyűjtéséről, megőrzéséről, meg kell szervezniök azok mindenoldalú felhasználását, közre kell működniük monográfiák és forráskiadványok készítésében, kiállításokkal kell szolgálniuk a népművelés ügyét. A cikk felsorolja az utóbbi években végzett főbb munkáikat, nem hallgatva el a hiányosságokat sem. — F. N. PETROV professzor a szovjet emberek magasztos programja c. cikkében saját forradalmi emlékeiből idéz (13—17. pp.). — A folyóirat egész szövegében közli az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság minisztertanácsának 1961. évi szeptember 30-án kelt határozatát a hivatalok és szervezetek ügyintézése megjavításáról (18—30. pp.). — Több hozzászólást közül ezután a folyóirat a selejtezés elméleti és gyakorlati kérdéseiről folyó vita anyagából. A. V. JELPATYEVSZKIJ, T. G. KOLENKINA és V. V. CAPLIN közös cikkükben (31—42. pp.) kiemelik, hogy a Levéltári Főigazgatóság által 1959 őszén 12 :: "
