Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1961–1962 / 322–328. o.
322 Fníyóhats/emle A levéltári segédletek 50 centért megszerezhetők, ezért több érdeklődés esetében elég utalni a megfelelő repertóriumra, nagyobb anyagrészre vonatkozóan esetleg csatolják a repertórium megfelelő lapjainak fotosztat példányát. Megkönnyíti a kutatók, s egyben a levéltárosok munkáját az a körülmény, hogy levéltárak és könyvtárak kikölcsönözhetik a filmre vett anyag pozitív filmmásolatát. Mindkét levéltáros legfőbb feladatának tekinti a referensszolgálatnak a lehető legtökéletesebb fokon való ellátását. — E. C. BISHOP: Az oklevelek restaurálása és konzerválása (353—356 pp.). A Baker könyvtár vállalati iratanyagának őrzését és restaurálását ismerteti és néhány jótanácsot ad a kezdő szakember részére. — F. W. DECKER: A mozifilm karbantartása (357—359. pp.). Felhívja a figyelmet a film gondos kezelésére, s felsorol néhány hibaforrást, mint pl. visszatekeréskor a széleket az emulziós oldallal kifelé egymásfelé hajlítják; nem használnak kesztyűt; szorosan tekerik; hibás orsót használnak; ^karcolásnak teszik ki és szabálytalanul vágják el. — B. GLENN: A háború idején az Egyesült Államok által lefoglalt magániratok jogi helyzete (400—405 pp.). Az I. és II. világháború idején lefoglalt magánjellegű iratok sorsát ismertető cikk sürgeti olyan hazai és nemzetközi törvények és megállapodások meghozatalát, amelyek tisztázzák az említett iratok jogi helyzetét. — H. T. PINKETT: AZ USA Földművelésügyi Minisztériumának korai emlékei (407— 416 pp.). Annak megállapítása után, hogy a Minisztérium anyaga igen szegényes, főképpen a helytelenül véghezvitt selejtezések következtében, a rendelkezésre álló anyag szakszerű "kiértékelésére és feldolgozására buzdít. — M. RIEGER: Csomagolás, címkézés és állványozás .az Állami Levéltárban (417—426 pp.). A cikkíró az Állami Levéltár szállítási és laboratóriumi osztályvezetője minőségében szerzett tapasztalatai alapján ad gyakorlati tanácsokat a raktárakban végrehajtandó rendezési műveletekkel kapcsolatban. Végső célul annak megvalósítását jelöli meg, hogy a levéltári anyag minél könnyebben kezelhető és hozzáférhető legyen. — F. SHELLEY: A Nemzeti Könyvtár terve az elnöki iratokkal kapcsolatban (429— 433 pp,). 23 elnöknek a könyvtár őrizetében levő iratai feldolgozásának, kiadásának, filmrevételének és mutatózásának tervét, s az eddig elért eredményeket ismerteti. — W. E. REID* Az elnökök hivatalos iratai (435—439 pp.). Az Egyesült Államok elnökeinek nyilvános iratai című új sorozat kilencedik kötetének megjelenése alkalmából beszámol a kulisszák mögött végzett munka menetéről, fázisairól, nehézségeiről és problémáiról. — R. S. KIRKENDALL: Elnöki könyvtárak a kutató szemszögéből (441—448 pp.). Roosevelt volt elnök kezdeményezésére szokássá vált, hogy az elnöki ügyigazgatásból származó iratokat, könyveket, kép- és lemezanyagot, múzeumi tárgyakat az elnök életében jelentős helyen összegyűjtik és a nagy nyilvánosság részére biztosítják ezeknek az elnöki könyvtáraknak a használatát. Kirkendall, a Missouri-i egyetem történettanára a különböző levéltárakban és könyvtárakban végzett kutatómunkája során szerzett tapasztalatai alapján pontról pontra megcáfolja az elnöki könyvtárakat általában ért vádakat, melyek szerint „tisztességtelen versenyt folytatnak", „a kéziratgyűjtemények nem kívánatos decentralizálását szorgalmazzák", s hogy „a gyűjtemény csupán a Nagy Embert bálványozó elfogult levéltárosok munkájának az eredménye". Kirkendall nagy elismeréssel nyilatkozik e könyvtárakról, s külön kiemeli a tisztviselők szolgálatkészségét és szakértelmét. — D. H. MUGRIDGE: Az Adams iratok (449—454 pp.). Az amerikai állam életében fontos szerepet játszó Adams család 3 tagjának iratait tartalmazó 80—100 kötetre tervezett kiadvány első köteteinek megjelenése alkalmából néhány adatot közöl a család tagjairól és méltatja a monumentális kiadvány szerkesztőjének, L. H. Butteriieldnek az érdemeit. — R. H. CAIN: A hadviseltek ügyeinek politikája és ügyintézési iratai (455—466 pp.). 1776 óta az Egyesült Államok hadseregében 32 milliónál több személy teljesített szolgálatot. Jelenleg is mintegy 22V2 millió veterán él, s ezek családtagjaikkal együtt az ország lakosságának több mint 40 ü /o-át teszik ki. A veteránoknak, özvegyeiknek és árváiknak orvosi, kórházi ellátásáról, biztosításáról, kárpótlásáról, nyugdíjáról, neveléséről, s egyéb szükségleteiről a 170 000 főnyi személyzetből álló Veterán Adminisztráció gondoskodik. Sokágú munkássága nagy irattermelést von maga után. Iratait ä következő nagy csoportokba osztja: Szabályozó iratok; magyarázó iratok; hírközlő iratok; segítségnyújtó iratok és felvilágosító iratok. Ezeken a nagy csoportokon belül több részre tagolódik az iratanyag. A részletes ismertetés betekintést nyújt á tekintélyes méretű intézmény működésének gépezetébe. Muzsnai Lászlónk VOPRÖSZÜ ARHIVOVEGYENYIJA. Naucsno-informacionnüj bjulletyeny, Glavnoje Arbivnoje Upravlenyije pri Szovjetje Minisztrov SZSZSZR, Moszkva. —. A Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága 1956-ban indította meg „tudományos-tájékoztató bulletin"-jét, elsősorban a levéltárak számára kibocsátott rendeletei és egyéb hivatalos közleményei publikálása
