Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Muzsnai Lászlóné: The American Archivist, Vol. 24–25. (1961–1962) / 318–322. o.

Folyóiratszemle 317 R. XI. (1961.): Sv. 1.: PETR LESJUK és IRENA MALÁ: A dolgozó nép társadalmi harcai a Csehszlovák Kommunista Párt megalapítása időszakában (3—95. pp.) cím alatt mintegy 70 darab 1920—1921-ből való iratot közöl. Ezek azt tanúsítják, hogy bár 1920 decemberében vereséget szenvedett a forradalmi mozgalom Csehországban, a proletariátus főleg gazdasági téren tovább harcolt és igyekezett a korábban kivívott eredményeket megszilárdítani. — JAN ROUBICEK A bányaigazgatás és a társadalmi fejlődés a feudalizmus korának végén és a kapitalizmus korának elején (96—114. pp.) c. cikkében a XVIII. százsad végétől a múlt század derekáig terjedő időszakra vonatkozólag a bányaigazgatás és a bányabíróságok hivataltörténetét, ügyintézését és a bányászok társadalmi körülményeit vizsgálja. — ERIK BOUZA a náchodi kastély levéltára c. cikke (115—137. pp.) az egyik legnagyobb cseh főúri levéltárat ismerteti. Ez az uradalom a harmincéves háború idején Ottavio Piccolomini birtoka lett s az ő leszármazottai kezén volt a múlt század elejéig. Utána a Schaumburg-Lippe hercegek voltak a birtokosok, A cikk különös figyelemmel van egyik múltszázadi levéltáros tevékenységére. —; FRANTISEK ROUBIK a Prágai , Központi Levéltár XVI—

XVIII. századi kéziratos térképeiről tájékoztat (138—186. pp.). — ZDENEK SAMBERGER, a Levéltári Igazgatóság tudományos vezetője beszámol a Stockholmi IV. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusról (187— 256. pp.). — Sv. 2.: JOSEF CHRENO Adalékok az ún. Szlovák Állam fasiszta jellegéhez (3— 66. pp.) c. cikkében 48 jellemző iratot publikál (1938 októbertől 1945 májusig), amelyek a Tisoféle ún. Szlovák Néppárt és a fasiszta Szlovák Állam politikáját világítják meg. — FRANTISEK PROSEK a levéltári anyag politikai és kulturális célokra való felhasználásának formáiról és módszereiről értekezik (67—85. pp.).. — JURAJ ZUDEL az Amadé-Üchtritz családnak Pozsonyban őrzött levéltárát ismerteti (86—121. pp.). Igen jelentős terjedelmű és nagyon értékes családi levéltár ez, amely gazdag középkori oklevelekben is. Jelentősek a XVIII. századi missilisek, főleg az Üchtritz család tagjainak osztrák tábornagyokkal és más magas állású személyekkel folytatott levelezése. — ZDENEK SAMBERGER a csehszlovák történetírás 25 évét vizsgálja (122—130. pp.). — A Hírek címet viselő rovatban VACLAV ZACEK a lengyel levéltárügy 1955—1959. évi fejlődését ismertetve tájékoztat a lengyel levéltári hálézatról is (131— 151. pp.). — Ivo MOLL, MICHAL KUSIK és JOSÉF NuKLicEK közös cikkükben arról számolnak be, hogy milyen erőfeszítések történtek a csehszlovák állami levéltárakban 1956 és 1960 közt a levéltári' anyagnak közkinccsé tétele érdekében (189—298. pp.). Felsorolják az ez időszakban elkészült levéltári segédleteket, a következő csoportosításban: központi igazgatás, politikai, pénzügyi, igazságügyi és önkormányzati szervek, egyházi intézmények, nagybirtokosok, magánszemélyek levéltárai. Gyűjtemények. — R. XII. (1962.) Sv. 1.: F. STEPÁN: AZ államellenes Henlein-puccs (1938 szeptember, válogatott dokumentumok) c. (1—66. pp.) dokumentumközlése a csehszlovák állam széttörése egyik fontos okára, a szudétanémet nácik tevékenységére világít rá. A közölt iratok a Prágai Központi Állami Levéltár anyagából valók. — B. KUT a vállalati levéltárak fejlődésének kérdésével foglalkozik (67—86. pp.). A vállalati levéltárak történetét ismerteti, majd leszögezi, hogy a második ötéves terv során bővíteni kell a vállalati levéltáraknak nyújtott támogatást, — V. SOLLE: A március előtti büntetőbíráskodás cseh földön (87—142. pp.) című tanulmányában két részben (bűncselekmények és büntetőjog) a feudális bíráskodás történetéről tájékoztat (1848 márciusáig). — J. KUBÁT a prihramski bányászat XVI. századi történetéről írva (143—202. pp.) rámutat a bányászattörténetnek a gazdasági és politikai történeti kutatás szempontjából való nagy jelentőségére. — V. BOLERÁZSKY: Adalékok a körmöci pénzverő-kamara történetéhez (203—216. pp.) című tanulmányában feldolgozatlan, vagy legalábbis eddig kellően nem értékelt anyag alapján bebizonyítja, hogy a kamaragróf nem állt Körmöcbánya kormányzata élén és hogy a körmöci kamara nem egyesült a többi bányakamarával. — Sv* 2.: F. STEPÁN—M. VYMLÁTIKOVA: AZ agrárkapitalizmüs politikája a cukoriparban (3—44. pp.) címen a Stoupalov-konszejn működését ismertető iratokat publikál. Munkája az említett konszernnek brnói levéltára, illetve a Csehszlovák Agrárbank anyaga alapján készült és igen értékes adatokat nyújt a kapitalista fináncpolitika megismeréséhez. — J. VRBATA a közigazgatás fejlődése az elszakított cseh területeken 1938— 1945 közt címen (45—67. pp,) a náci-Németországhoz csatolt ún. „szudéta-megye" közigazgatástörténetét tárgyalja. Ez a terület volt a minta a többi határterület közigazgatása berendezése számára. — J. BRZOBOHATY az „okkupált" pénzügyigazgatás az elszakított területeken címen (68—86. pp.) ismerteti azokat a változásokat, melyeken cseh pénzügyigazgatás az okkupáció után átment. A cikk azt igazolja, hogy a pénzügyi és vámrendszernek a Német Birodalomhoz való igazítása e cseh területeknek a teljes beolvasztását kívánta szolgálni. •— J. VOZÁR A közép-szlovákiai bányavárosok harca a Habsburg abszolutizmus ellen a XVI. században (87—115. pp.) című tanulmánya, különösen a bányavárosok küzdelmének 1548 és 1571 közötti szakaszát illetően hoz érdekes adatokat és szempontokat. A Kisebb közlemények