Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Muzsnai Lászlóné: The American Archivist, Vol. 24–25. (1961–1962) / 318–322. o.

316 Folyóinnszcmle meg. Az. ebben a rovatban közölt cikkek azonban nem törekszenek az összes állami levéltárak legutóbbi gyarapodásainak rendszeres számbavételére. Csak a Központi Történeti Levéltár, a Iasi-i Kerületi Levéltár és a Brassói Állami Levéltár újabb gyarapodásairól, ill. a szebeni Bruckenthal Múzeumtól származó iratok levéltárba szállításáról kapunk hírt a két évfolyam ezen rovatának cikkeiből. A Krónika (Cronkä) című rovat a bolgár és a magyar levéltárakban végzett tanulmányutakról készített beszámolókat, a Kerekasztal 6. és 7. konferenciájáról szóló ismertetéseket, a folyóirat szerkesztősége és olvasói közötti megbeszélésekről készült beszámolókat tartalmazza. — A recenziók, bibliográfiai jegyzetek (Recenzii, note bibliografice) című rovat meglehetősen teljes áttekintését nyújtja a román levéltárosokat érdeklő bel- és külföldi levéltári és történeti irodalom jelentősebb termékeinek. Helyszűke miatt rövidre fogott ismertetésünkben a Revista Arhivelor legutóbbi két évfolyamában megjelent jelentősebb tanulmányok részletesebb ismertetésére sajnos nem térhetünk ki. Be kell érnünk azzal, hogy az alábbiakban néhány, a magyar levéltárosok szemponjábói érdekesebbnek látszó közleményre hívjuk fel olvasóink figyelmét: I. GÁLBAN: A Crisana kerületi szénipar fejlődése a népi hatalom éveiben a bányavállalatok által létrehozott iratok tükrében című tanulmánya (1962: 2. sz.) eredeti dokumentumokból merített adatok segítségével mutatja be a szilágysági szénbányászat jelentős fejlődését. — GH. UNGUREANU, D. SANDRU, C. BOTEZ és I. SAIZU: A Iasi kerületi Pribesti-i kollektív gazdaság c. tanulmánya (1962: 2. sz.) bevezetőjében a község birtokviszonyainak, a parasztság helyzetének és harcainak történetét mutatja be a XVI. század elejétől a szocialista gazdaság megteremtéséig, majd részletesen elemzi a falu kollektív gazdasága által elért eredményeket és a lakosság anyagi és kulturális helyzetének emelkedését. — L. MOLDOVAN és I. FURNEA: A Marosi-Magyar Autonóm Terület kézműves szövetkezeteinek fejlődése a Kézműves Szövetkezetek Területi Szövetségének iratai tükrében c. tanulmánya (1961: 1. sz.) szintén a levéltári iratokból kielemzett adatok fényénél mutatja be a kézműves szövetkezetek történetét az első szövetkezet létrejöttétől, 1945-től 1960-ig. A tanulmányban érdekes adatokat találunk a szövetkezetek dolgozói létszámának alakulásáról, szakmánkénti megoszlásáról, a termelés volumenének állandó növekedéséről, a szövetkezetek kulturális nevelő munkájáról és végül a szövetkezetek testnevelési és sporttevékenységéről. — O. PESCARU: Kolozs vármegye levéltára című tanulmányában (1962: 1. sz.) a régi magyar vármegyei közigazgatás történetének rövid ismertetése után ftwidonként és állagonként mutatja be a régi Kolozs vármegye iratait. A vármegye levéltárára vonatkozó korábbi irodalmat is értékesítő kitűnő útmutatót bizonyára nagy érdeklődéssel fogadták mindazok, akik a régi Kolozs vármegye iránt érdeklődnek. — A Iasi-i Állami Levéltár vezetőjének A Iasi-i Állami Levéltár a népi demokrácia éveiben című tanulmányából (1961: 1. sz.) fogalmat alkothat magának a magyar olvasó azokról a tiszteletre méltó erőfeszítésekről, melyeket a nagyterjedelmű, igen értékes iratokat őrző kerületi levéltár dolgozói az új típusú levéltár megteremtése érdekében kifejtettek. —: R. IONESCU: A Banca Romíneasca Rt. fondja, 1910—1951 című tanulmányában (1962: 1. sz.) részletesen ismerteti a csaknem 50 000 őrzési egységet számláló értékes fond szerkezetét s ezzel figyelemre méltó útmutatásokat szolgáltat a pénzintézeti iratok rendszerezésével és a pénzintézetek történetével foglalkozó levéltárosok számára. — V. PREDESCUI.A levéltári kézikönyv a levéltári munka megjavításának szolgálatában című tanulmányából (1961: 2. sz.) arró! értesülünk, hogy a levéltári munkák módszereinek egységesítése és az egységes levéltári terminológia megteremtése érdekében a Levéltárak Főigazgatósága egy kézikönyv összeállítását vette tervbe. A tanulmány a 16 fejezetre tagolódó kézikönyv vázlatát ismerteti. — M. SOVEJA és GR. CARABA, akik 1961. októberében tíz napot töltöttek Magyarországon, érdekes beszámolóban (1962: 1. sz.) vázolják az Országos Levéltárban, a Fővárosi Levéltárban és a Pécsi Állami Levéltárban szerzett tapasztalataikat. A levéltárak szervezetének és munkájának rövid, de igen jól összefogott ismertetése után^ a nagyszámú román vonatkozású iratokra és azok mikrofilmeztetésének szükségességére hívják fel a román levéltárügy illetékeseinek a figyelmét. Bekény István SBOHNIK ARCHIVNICH PRACI. Vydává arcbivni správa ministerstva vnitra v. iiakladatelstvi Orbis, Praha. — A • Csehszlovák Belügyminisztérium Levéltári Igazgatósága fenti címet viselő folyóirata főleg a történeti kutatók tájékoztatására szolgáló levéltárismertető cikkeket és egyéb közleményeket tartalmaz, míg a levéltári munkát tárgyaló közleményeket az Archivni Casopisban talál az olvasó.