Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Muzsnai Lászlóné: The American Archivist, Vol. 24–25. (1961–1962) / 318–322. o.

314 Folyóiratszemle nai tartományi hivatalairól tájékoztat (197—210. pp.). — R. ABBONDANZA Boccacciónak a Perugiai Állami Levéltárban őrzött leveleit mutatja be (227—232. pp.). — A folyóirat ezután közli a parlament által jóváhagyott új levéltári törvényt (233—248. pp.). A törvény az egy éven belül kiadandó részletes szabályozás alapelveit szabja, meg. A közleményben olvashatók a képviselőházi, illetve szenátusi vita során előadott referátumok is. — M. DEL PIAZZO a Római Állami Levéltár állandó kiállítását mutatja be (281—310. pp.). A cikk egyúttal az újonnan rendezett kiállítás katalógusa. —• G. BASCAPÉ a karmelita rend pecsétjeiről értekezik (311— 322. pp.). A cikket a rendtartományok és egyes rendházak pecséthasználatát szabályozó XIII—

XVII. századi szabályzatok és fényképfelvételek egészítik ki. — A. CAPOGRASSI a Szentlélek-kolostor oklevelei a sulmonei Ánnunziata-templom és a székesegyház levéltárában címen" ír (323—330. pp.). — Ezután megemlékezést olvashatunk Dr. Abbate pisai prefektusnak, a belügyminisztérium levéltári osztálya volt vezetőjének gyászünnepségéről (331—341. pp.). — G. CECCHINI egy elhunyt levéltárosnőről, G. C. Gianelliről írt nekrológot. (342— 343. pp.). — Végül megemlítjük KECSKEMÉTI KÁROLYnak a Latin-Amerika története forrásainak útmutatója kiadására létrejött nemzetközi technikai bizottság 1962 szeptemberi brüsszeli üléséről írt beszámolóját, amelyben közli az ott elfogadott módszertani elveket is. Felhő Ibolya RE VIST A ARHIVELOR. Organ al Direcpei Generale Arhivelor Statului din Republica Populara Romina. Bucuresti. — Anul IV—

V. (1961—1962.): A Román Népköztársaság Állami Levéltárai Főigazgatóságának folyóirata, a Revista Arhivelor évi két-két száma 1961-ben is, 1962-ben is a szokásos — átlagosan 350 oldalnyi — terjedelemben és kiállításban jelent meg. Nem változott meg lényegesebben a folyóirat rovatbeosztása és — ami ennek alapját képezi — a folyóirat közleményeinek tartalmi köre sem. A félévenként pontosan megjelenő számok élén általában az ország politikai és gazdasági fejlődésének, vagy a levéltárak életének valamely jelentősebb eseményét méltató szerkesztőségi cikkek (Editorial) olyashatók. Az RKP megalapításának 40. évfordulójának és a Román Munkáspárt III. Kongresszusának tiszteletére — a párt és az ország zászlaját ábrázoló díszes borítólappal — kiadott 1961: 1. szám A levéltári munka időszerű feladatai a Román Munkáspárt III. Kongresszusának dokumentumai fényénél, az 1962: 1. szám A szocializmus győzelme a mezőgazdaságban, az 1962: 2. szám pedig a Román Népköztársaság levéltárügyének 15 éve cím alatt közölt szerkesztőségi cikket. A Tanulmányok (Studii) című rovatban általában az ország politikai, kulturális életének, vagy az állami levéltárak vezetőségének valamelyik személyisége által írott, szélesebb perspektívákat megvilágító, elvi horderejű cikkek jelennek meg. PÉTRE NICULESCU, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet Központi Levéltárának igazgatója A pártdokumentumok — a Román Munkáspárt dicsőséges harcai tudományos feldolgozásának alapjai című tanulmányát az 1961: 1. szám közli, míg M, OisTEANu-nak az SZKP XXII. Kongresszusán jóváhagyott pártprogramot méltató Az SZKP programja — napjaink Kommunista Kiáltványa című tanulmánya az 1962: 1. számban látott napvilágot. NICOLAE DINU, a Román Népköztársaság Állami Levéltárainak akkoriban kinevezett főigazgatója a vasúti és kőolajipari munkások 1933. évi hősi harcait eleveníti meg a folyóirat 1962: 2. számának ezen rovatában közölt tanulmányában. Ugyanezen szám Tanulmányok rovatában olvasható N. D. CoNSTANTiNESCU-nak A levéltárak és a gazdaságtörténeti kutatások című cikke, -mely az Akadémia által 6 kötetre tervezett gazdaságtörténet fontosabb levéltári forrásaira hívja fel a figyelmet. A folyóirat leggazdagabb rovata a Közlemények és dokumentumok (Comunicäri, documente) c. rovat, mely számonként átlagosan 10—12 terjedelmesebb közleményt tartalmaz. A közlemények témájuk szerint több csoportra oszthatók. Legnagyobb részük a múltban elnyomott néptömegeknek a jobb életkörülményekért, az emberi szabadságjogokért és végül a teljes társadalmi felszabadulásért vívott évszázados harcaira vonatkozó források ismertetését és bemutatását foglalja magában. Ezek között éppúgy megtaláljuk a Horea személyi levéltárának iratait, valamint a Horea-lázadás, északnyugat-erdélyi visszhangjára vonatkozó iratait ismertető közleményt, mint az 1848-as forradalom történetére vonatkozó, újabban felszínre került iratok és a párizsi kommün vagy az Októberi Forradalom romániai visszhangjára és hatására vonatkozó iratok ismertetését. Még nagyobb számban olvashatók természetesen a munkásságnak és a parasztságnak a burzsoá-földesúri kizsákmányolás, a fasiszta katonai diktatúra és a szovjetellenes háború elleni harcainak emlékét felidéző dokumentumok ismertetése. Ezek közül mutatványként megemlítünk néhányat: N. DUMITRESCU: A Buzau-i for-