Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Fücsök Magda: Sbornik Archivnich Praci, R. XI–XII. (1961–1962) / 316–318. o.

312 Folyóiratszemle figyelemmel kísérhessük), — valamint könyvismertetéseket, (melyek elég szigorúan levéltári szakszempontból lehatárolt tematikájú munkákat ismertetnek, főleg az újonnan megjelent holland levéltári leltárakat, útmutatókat). Innen értesülünk a holland levéltári* iskola két új kiadványáról: egy holland levéltári terminológiáról (van der Gouw, H. HARDENBERG, W. J. van HOBOKEN összeállításában) és PANHUYSEN Archivisztikájáról. A folyóirat mindkét évfolyamában ezek mellett nagy helyet foglalnak el az egyesületnek, különféle szekcióinak, s rokonegyesületeinek üléseiről készült beszámolók, ismertetések (a fenti cikkek egy része is — mint láthattuk — előadás formájában először valamilyen levéltári összejövetelen hangzott el). így olvashatunk az 1961. januári 81. közgyűlésről (s ennek kapcsán az egyesület 1960. december 29-én jóváhagyott új alapszabályairól s ügyviteli szabályairól (65: 2—18S pp.); az 1961. június 15,1 82. közgyűlésről (65: 101—102. pp.); a főhatósági szolgálatban álló tudományos levéltárosok 1961. május 30-i gyűléséről (103— 104. pp.); s ennek kapcsán megismerhetjük az egyesület 1961. szeptember 1-én meglevő tagjainak névsorát is (65: 105—113. pp.); — jelentéseket olvashatunk a birodalmi közigazgatás mellett működő állandó posta- és levéítárügyi bizottság 1960. évi tevékenységéről (65: 124— 126. pp.). — A 66. évfolyamból az egyesület 83. és 84. közgyűléséről (66: 1—10, és 123— ; 124. pp.), s a főhatósági szolgálatban álló levéltárosok egyesületének 1962. május 8-i utrechti közgyűléséről (66: 63—65. pp.) olvashatunk. Amellett a 65: 84—90. pp. a holland levéltárügy 1959. évi, a 66: 130—136. pp. 1960. évi tevékenységéről közöl összefoglaló beszámolót. V. K. RASSEGNA DEGLI ARCHIVI DI STATO. Ministem deli' Interna, officio Centrah degli Archivi di Stato. Roma. — Anno XXI. (1961.): E. PONTIERI Riccardo Filangieriről (1882—1959), a Nápolyi Állami Levéltár egykori főigazgatójáról, az olasz levéltárak volt főfelügyelőjéről emlékezik meg (5—34. pp.). Fiiangieri a történettudomány és a levéltártan különféle ágainak kiváló művelője volt. — G. BARBIERI cikke Giacomo Lantieri XVI. századi bresciai írónak és építésznek a közgazdaságról írt értekezését ismerteti (35—46. pp.). — G. TROIANI a közületek levéltárai felügyeleti kérdéseiről értekezik, amelyek az 1911. és 1939. évi olasz levéltári törvény rendelkezéseivel függnek össze. •— C. PAGANINI a Bresciai Állami Levéltár új épülete és a X. Országos Levéltári Kongresszus c. cikke (50—53. pp.) a 150 millió líra költséggel épült, a korszerű követelményeknek megfelelően berendezett levéltárépületet ismerteti^ fényképfelvételekkel. — A. CARUSO arról ír, miként lehetne állami levéltári ahosztályt szervezni olyan helységben, ahol nincs közjegyzői levéltár (54—60. pp.). — S. CARBONE Vallásos egyesületek iratai a Pesaroi Állami Levéltárban c. cikkében (61—88. pp.) a mintegy három köbméternyi és a XIII—

XIX. századból származó iratanyagnak a közelmúltban történt rendezése elveit vázolja, egyúttal közli az egyesületek levéltárainak repertóriumát (köztük a Pontificio Collegio Germanico et Ungarico deli' Űrbe in Pergola e S. Lorenzo in Campo levéltáráét is). L. BRIGUGLIO Adóösszeírások a Páduai Állami Levéltárban (89—108. pp.). — L. VILLARI a Cosenzai Állami Levéltárban őrzött kereskedelmi kamarai levéltárat ismerteti (évköre 1864—1875), (109—118. pp.). — I. PERI a colíesanöi bíróság regisztrumairól ír (119—120. pp.), — L. PROSDOCIMI a diplomatika és jogtörténet összefüggéséről értekezik cikkében (155—157. pp.). — G. BASCAPÉ Jegyzetek a benedekrendi szfragisztikáról címen a Szent Benedek reguláit követő rendek, a bencések, kamalduliak, ciszterciek, kartauziak pecséthasználatának alakulását, szabályozását tárgyalja és részletesen ismerteti — fényképekkel — az egyes rendek pecséttípusait (158—184. pp.). — A. MARONGIU A „spanyol Szardínia" és a gyermekmesék címen a sziget spanyol uralom alatti törtenetét tárgyaló spanyol történeti műveket bírálja (185—196. pp.). — Z. VYBORNY Paganini franciaországi leveleit közli (197— 210. pp.), — G. PAMPALONI A Bárdi és Serzelli családok, valamint Vernio grófság iratai a Firenzei Állami Levéltárban címen fenti levéltárakat ismerteti (211—216. pp.)- — E. MIONI a Modenái Állami Levéltárban őrzött görög kéziratokat, illetve töredékeiket mutatja be (217—224. pp.), — G. NIGRO a felszámolt vallásos egyesületeknek 1957-ben a Cataniai Állami Levéltárba került iratairól ír (225—238. pp.), — B. BENEDINI a Mantovai Állami Levéltárban őrzött különféle családi levéltárakat ismerteti (239—254. pp.). — A Hírek közt arról olvasunk, hogy Milánóban alapítványt létesítettek az egyesülés előtti olasz államok közigazgatástörténetének kidolgozására, egyúttal e tudományágnak nemzetközi előmozdítására és tudományos információk gyűjtésére. Az olasz levéltárosok részt vesznek e munkában (225. p.). —Ugyanitt olvasunk az urbinói törvényszéknek nyolc községi levéltárban végrehajtott szabálytalan selejtezés ügyében hozott ítéletéről (261—270. pp.). — G. TROIANI Gondoskodjatok a levéltárakról! című cikkében a levéltárak nagyobb mértékű használatát és megbecsülését elő-