Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Felhő Ibolya: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XXIXXII. (1961–1962) / 312–314. o.

Folyóiratszemle 309 hivatal 1638—1780 közötti protokollumaiból (518—540. pp.). — Bd. 14. <1961.): Az egész kötet GEBHARDT RATH-nak, az österreichisches Staatsarchiv főigazgatójának van ajánlva 60. születésnapja alkalmából. Az ünnepelt életrajzának ismertetése után (a wilheringi kolostor levéltárosa 1940 júliusától mint az osztrák ellenállási mozgalom egyik vezető személyisége egész a hitlerizmus összeomlásáig be volt börtönözve, — 1946 óta az österreichisches Staats­archiv munkatársa, 1947-ben a Haus- Hof- u. Staatsarchiv helyettes-, 1951-től főigazgatója, 1956-tól pedig az egész osztrák állami levéltárügy vezetője) munkatársainak ill. az osztrák levéltárak tudományos dolgozóinak 35 kisebb-nagyobb tanulmánya követi egymást, kiterjedve az egész osztrák történelemre. A tanulmányok közül — nagy számukra és sokszor csak helyi érdekességükre való tekintettel — az alábbiakban csak a magyar szempontból is valamilyen jelentőséggel bírókat emeljük ki. AUGUST ERNST: AZ 1392. évi kismartoni „Hoftag ft (80— '87. pp.); — /PETER GASSER: A Tengermellék kereskedelmi kapcsolatai a cseh tartományok­kal a XVIII. században (88—99. pp.); — JOSEF KARL HOMMA: A nebersdorfi (Likvánd) Niczky uradalmi levéltár: a burgenlandi uradalom- és helytörténet fontos forrása (helységek szerinti jelzetes jegyzékekkel) (145—151. pp.); — HANS LEO MIKOLETZKY: Holics és Sassin, I. Ferenc császár két mintauradalma (190—212. pp.); — FRITZ POSCH: A neudaui uradalmi instrukció mint gazdaság- és társadalomtörténeti forrás (265—287; pp.) (Neudau közvetlenül a régi magyar határt alkotó Lapincs mellett, annak stájer oldalán fekszik); — ERNST R. RUTKOWSKY: Gr. Kálnoky Gusztáv. Életrajzi vázlat (330—343. pp.) (K. közös külügymi­niszter volt 1880—1895 között); — WALTER WAGNER: Radetzky tábornagy könyvtára (421— 446. pp.) (könyvjegyzékkel); — WALTER F. WINKELBAUER: Regisztratúrától a levéltárig: a bécsi Finanzarchiv 1828—1892. (492—506. pp.); — MARIA VOINOVICH: Philipp Freiherr v. Kraus, az 1848-as pénzügyminiszter (548.—562. pp.). — Bd. 15. 1962.: ERVIN MAUER: AZ Aranygyapjas rend praebendái (1—62. pp.) c. tanulmánya a rend kancellárja által 1830-ban létrehozott és 1845-ben megújított, a Monarchiában született, a lovagi vagy nemesi rendhez tartozó, katolikus, erkölcsös, s háború vagy egyéb önhibáján kívüli ok folytán elszegényedett fér­fiaknak elég szerény összegű (1830-ban évi 200 konvenciós forintnyi, 1914-ben 600 koronányi) évi, járadékot biztosító alapítvány történetét ismerteti: a 28 alkalommal összesen 64 férfinak adományozott járadék története érdekes adalék a Monarchia nemessége (ma­gyar alig van az alapítvány élvezői között) elszegényedési folyamatának történetéhez. — HARRY KÜHNEL Pietro Andrea Matthioli-nak, a XVI. sz. neves természetbúvárának, Fer­dinánd tiroli főherceg háziorvosának életét ismerteti (63—92. pp.). — GALL FRANZ: Pala­tinális jogok adományozása olasz egyetemeknek és tudományos társaságoknak c. cikke rö­viden áttekinti a német császárok által olasz egyetemeknek adományozott különleges, a pa­lotagróf jogaihoz hasonló privilégiumokat, függelékül két ilyen privilégium szövegét is kö­zölve: 1531-ből V. Károlyét a reggioi jogi és 1653-ból III. Ferdinándét a milánói orvosi fakultás számára (93—114. pp.). — ALPHONSE SPRUNCK Savoyai Jenő mint Németalföld főhelytartója c. cikkében (115—180. pp.) áttekinti a herceg a terület beligazgatásának, a vá­rosokon belüli társadalmi mozgalmaknak, s a terület külföldi kapcsolatainak vonatkozásá­ban kifejtett tevékenységét s elemzi Németalföld jelentőségét a Habsburgok szempontjából. Forrásul elsősorban a hercegnek III. Károlyhoz intézett jelentéseit használja, érdekesen utal­va e politikának a korai felvilágosodott abszolutizmusra utaló jeleire. — KÁLLAY ISTVÁN A magyarországi sz. kir. városok közigazgatástörténetéhez a XVII— XVIII. században c. tanulmánya (128 évvel Steeger Franz e tárgyban német nyelven utoljára írott munkájának megjelenése után), nagyvonalú világos áttekintést ad a városok közigazgatásáról, konkrét példaként elsősorban Székesfehérvárra hivatkozva (181—199. pp.). — JUHÁSZ KÁLMÁN sze­gedi teológiai professzor a Bánát egyházi viszonyai a XVIII. sz. közepén c. jelentős, részben a Hofkammerarchiv anyagára támaszkodó tanulmánya bemutatja a térület német tele­pítéseit, egy konkrét ügy kapcsán a csanádi püspöki kormányzatnak a terület egyházi meg­szervezése során a katonai, pénzügyi és udvari hatóságokkal való ellentéteit, a lelkipásztor­kodás egyes problémáit s az első templomok létesítését (200—245. pp.). — SILAGI DÉNES Iratok Martinovics Ignác történetéhez címen Martinovics 1793. tavaszi magyarországi útjá­ról a rendőrminisztériumhoz tett jelentéseit és az azokat az uralkodóhoz felterjesztő kísérő iratokat valamint Martinovics utiszámláját teszi közzé: összesen 11 iratot, részben az 1927­ben elégett Belügyi Levéltár egyes véletlenül megmaradt, ill. restaurálható darabjait. A be­vezetésben szerző Martinovics személyének az udvar előtt fontos és tekintélyes voltát hang­súlyozza (246—260. pp.). — OTTO F. WINTER Osztrák tervek a Birodalmi Gyűlés újjáala­kításra 1801—06 között című tanulmányában (261—335. pp.) a Habsburgok végül kudarcba fulladt kísérleteit ismerteti e még középkori alakjában fennálló testület saját politikájuk céljainak megfelelő újjászervezésére. A tanulmányt Colloredo hg. birodalmi alkancellár ez ügyben kelt két munkálata és a birodalmi gyűlés szavazat szerinti összetételét bemutató táb­11*

Next

/
Thumbnails
Contents