Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - IRODALOM - Bognár Iván: Fritz Morstein Marx: Einführung in die Bürokratie. Eine vergleichende Untersuchung über das Beamtentum. (Bevezetés a bürokráciába. Összehasonlító tanulmány a hivatalnokságról.) Neiwied, 1959. / 294–297. o.

Irodalom 291 Egyes esetekben a mutatókban félreértések látszanak fennforogni. Pl. „Fara folyó borsó Neg' kóból iiij" (II. 41. 1.) — Klettererbsé — mind a magyar nyelvű, mind a német nyelvű mutatóban „falrafolyó borsó"-ként szerepel. Az alábbi bejegyzés szövegéből: „Radan waghyon egh kerek malom az halasthon" (II. 216. 1.) mutatóba került a malom és a malomkerék, a lényeg azonban az egykerekű malom kimaradt. Teljes egészében elmaradt a pénzek és mértékek valamilyen megoldásban való mutatózása, amit pedig az anyag jellegénél fogva igényelt volna, s ami azért is sajnálatos, mert a szöveghez jegyzetek sem készültek. A mű címével kapcsolatban nem egészen világos, hogy miért szerepel abban az 1540— 1550-es évszám, amikor a szöveg első darabja 1544-ből, az utolsó pedig 1554-ből való. Végül bármennyire ismeretesek azok az anyagi nehézségek, amelyek nálunk a forrásközlések kiadása tekintetében fennállanak, ez az anyag a rotaprint sokszorosításnál többet érdemelt volna. — Külön köszönet illeti a szerkesztő fáradhatatlan buzgalmát, hogy a mű megjelenését ebben a formában is biztosította. A forráspublikáció hiányosságai ellenére- a szerkesztő és munkatársai jó szolgálatot tettek nemcsak a néprajzkutatásnak, hanem a történettudománynak is e sokoldalú és sokatmondó anyag közrebocsátásával. Baraczka István RÄDAY PÄL IRATAI II. kötet. 1707—1708. Sajtó alá rendezte: BENDA KALMÄN ÉS MAKSAY FERENC Budapest, 1961. 560 p. Archívum Rákócziánum. II. Rákóczi Ferencz levéltára. I. osztály, XIV. kötet. Ráday Pál iratainak II. kötete a Rákóczi-szabadságharc 1707. és 1708. éveinek néhány kiemelkedően fontos mozzanatáról ad képet a fejedelem kancelláriai direktorának munkásságán keresztül. Kapcsolódva a Ráday-iratok 1955-ben megjelent I. kötetéhez (ismertetését L a Levéltári Közlemények 1958. évi számában), a II. kötet továbbviszi Ráday diplomáciai levelezésének publikálását, s emellett a szabadságharc belpolitikai történetéből olyan jelentős okmányokat tartalmaz, mint az 1707. tavaszi marosvásárhelyi országgyűlés iratanyaga, valamint a Rákóczi által alapított Nemesi Társaság iratai. A kötet diplomáciai vonatkozású iratanyagából, jelentőségét tekintve, kiemelkedik a Rákóczi és I. Péter orosz cár között 1707-ben megkötött varsói szerződés irathagyatéka, továbbá az I. Péter megbízottjának, Ukraincevnek 1708. évi magyarországi követségével kapcsolatos iratok publikálása. A fentiek mellett külön figyelmet érdemelnek Rákóczi 1707—08. évi szerb politikájának itt kiadott dokumentumai is. Mint már az I. kötetnél is, úgy Ráday iratainak II. köteténél is nehéz feladat elé állította a sajtó alá rendezőket a kancellár szabadságharc alatti munkásságának rendkívüli kiterjedt és sokoldalú volta. Éppen a Ráday-iratok eddig megjelent két kötete mutatja meggyőzően, hogy Ráday Pál szinte „szürke eminenciása" volt a kuruc szabadságharcnak, s Rákóczinak magának, de a szabadságharc egész vezetőgárdájának is alig volt olyan tette, amely a kancellár alkotómunkájának kezenyomát valamilyen módon meg ne őrizte volna. A kuruc szabadságharcban játszott szerepének fontosságát, sőt nélkülözhetetlenségét mi sem mutatja jobban, mint amire a szerzők maguk mutatnak rá a kötet bevezető tanulmányában: Ráday 1708. évi betegsége idején munkakörét „senki sem (tudta átvenni: távolléte idején szinte még a diplomáciai levelezés is leállt". A kiadványok biográfiai, vagyis személyhez kötött jellegéből következik, hogy a tárgyában és tartalmában oly gazdag, sőt heterogén forrásanyag belső egységét és áttekinthetőségét elsősorban a kötet apparátusa — mintegy a szerkesztési váza — biztosítja. Etekintetben, úgy látjuk, a kötet apparátusára nagyobb súly is nehezedik, mint forráskiadványainknál általában. E fokozott követelménynek a szerzők mintaszerűen tettek eleget: a Ráday-kiadványt joggal emlegetik szakkörökben úgy, mint amely például szolgál bármely korszerű történeti forráskiadvány összeállításához. Külön is fel szeretnénk hívni a figyelmet a bevezető tanulmányra, amely á" közreadott forrásanyagra vonatkozó legáltalánosabb ismereteken túl, történeti irodalmunkban elsőízben tesz kísérletet a kuruc állam diplomáciai szervezetének, ügyvitelének és karának bemutatására és az egyetemes történeti összefüggések között való el3Q Levéltári Közlemények