Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - IRODALOM - Bakács István: Történeti statisztikai évkönyv 1961–1962. (Történeti statisztikai kötetek.) Budapest, 1962. / 292–294. o.

\ Irodalom 289 KULTÚRTÖRTÉNETI SZEMELVÉNYÉK A NÁDASDYAK 1540—1550-ES SZÁMADÁSAIBÓL Szerkeszti: BELÉNYESY MARTA Az anyagot közli: KUMOROVITZ L. BEKNÁT ÉS M. KÁLLAI ERZSÉBET Fasc. I. Budapest, 1959. 354 p. Fasc. II. Budapest, 1960. 329 p. Történeti-Néprajzi Füzetek Tom. I. Kereken négy évtizede annak, hogy Mályusz Elemér a Levéltári Közlemények első évfolyamában közreadta „A Nádasdy-levéltár magyar levelei"-t. A közlemény bevezetőjében-(LK. I. évf. 1923. 132. 1.) rámutat arra, „hogy a levelezéssel korántsincs kimentve az egész Nádasdy-levéltár", és hogy abban „a nagyterjedelmű számadások és gazdasági iratok . .. rendkívül értékesek." Ugyanott elmondja azt is, hogy ezek az iratok a történészek tanulmányozása számára sokoldalú forrásként kínálkoznak. A számadások sokoldalúságára idézett megállapítást mi sem igazolja példázóbban, mint azok egy részének forrásként való közzététele a Történeti — Néprajzi Füzetek sorozatban. Amint az első kötet előszava elmondja: a forráskiadvány célkitűzése az volt, hogy vele a néprajz történeti adattára gazdagodjék. A számadási iratok bősége miatt csupán kiválogatott szemelvények kerültek a kötetekbe. A kiválasztást gyakorlati szempontok irányították: az anyagi kultúra eddig legkevésbé kutatott kérdéseire, a lakás, a viselet, a táplálkozás és a közlekedés problémáira adtak anyagot közre. Az időről időre rendszeresen vezetett számadások mindemellett betekintést nyújtanak az egykorú élet egész folyamatába. A forrásközlésben is az iratok időbeli rendje szabja meg azok sorrendjét. A közlés betűhív, mindössze néhány technikailag nehézkesen pótolható betűforma nyert átírást. A köteteket külön-külön hely- és névmutató, valamint tárgymutató egészíti ki. A második kötet végén német nyelvű bevezetőt (Einleitung) és tárgymutatót (Sachregister) talál az olvasó, melyben a fogalmak német megnevezése mellett azok magyar jelentése is szerepel. A mű sokszorosítása rotaprint eljárással készült. Elismerés illeti a szerkesztőt az anyag kiválasztásában tanúsított kitűnő érzékéért és azért, hogy fáradságot és gondot nem kímélve a köteteket közreadta. Ezzel egyúttal szélesebb körök figyelmét is ráirányította a Nádasdy-számadások sokoldalú kutatásának érdemességére. A szövegek gondos közlése a két gyűjtő: Kumorovitz L. Bernát és Muzsnay Lászlónk szakmabeli jártasságának ismételt bizonyítéka. Mind a kisebb számban közölt leltárak, mind a pénztárnaplószerűen vezetett számadások valóban a XVI. század közepének mindennapi életét vetítik elénk színesen. Az apró kiadások sok-sok mozaikjából mozgalmas kép rajzolódik ki. Nádasdy egy-egy útja például Pozsonyba vagy Bécsbe menet nemcsak azzal lep meg, hogy a legrészletesebben följegyzik a reggeli, déli és esti étkezés kiadásait, hanem arról is értesülünk a számadásokból, hogy mikor, hol és melyik lóra veretnek új patkót, vagy igazíttatják meg a régit, varratják meg az elszakadt hevedert, mosatják meg a borbélynál a kocsis fejét, cserélnek lőcsöt, fejeltetik meg a szakács saruját, fizetnek révpénzt stb. s ilyenformán az utazás útvonala is pontosan rekonstruálható. Anélkül, hogy a forrásközlésbe fölvett számadási anyag dús koloritjának elemzésére csak kísérletet is tennénk, lehetetlen rá nem mutatni a forrásnak a néprajzi szemponton túlmenően is roppant sokoldalú voltára. A közölt számadási iratok 1544 és 1554 között keletkeztek és túlnyomó többségükben magyar nyelvűek. Minthogy nemcsak keletkezésük ideje, hanem helye, sőt az iratok szerzője is megállapítható: a korszerű nyelvkvttatás számára is sokatmondóak. Kitűnő forrásai a kötetek a korabeli áruismeretnek. Egyrészt beszámolnak egy-egy áru sokféleségéről (pl. süveg: eső-, háló-, huszár-, karimás-, tafota süveg), másrészt leírják azok különféle felhasználását (pl. iposztó; fekete posztó, asztalra való szőnyegnek; padra való;, falra való; pokrócnak való; fekete londis posztó dolmánynak; nadrágnak; sárga posztó' bélésnek stb.). \