Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Molnár József: Az egri káptalan 1275. évi interpolált oklevele / 23–32. o.

28 Molnár József A káptalan által használt formulák ilyen fejlődés láncába beillesztve oklevelünket, rögtön látható, hogy annak már inscriptio-ja sem származhatik az egri káptalantól, mert az „Vniversis xpi fidelibus presentibus et futuris, presentium noticiam hahituris" formulát az egri káptalan soha sem használta.

12 Az oklevél záró része azonban minden kétséget kizáróan az egri káptalanra és az 1275. évre utal. A káptalan tagjainak névsora korhű.

13 Az egri káptalan hiteleshelyi gyakorlata fejlődésének vázolásakor láttuk, hogy az 1275. esztendőről az 1276-ra forduló időszak korjelölő változásokat hoz a corroboratio megfogalmazásában. Oklevelünk záró része ebből a szempontból megtámadhatatlan. („Ladislao glorioso rege Hungarie regnante .. . Domino nostro Andrea venerabili patre Agriensy episcopo existente".) Még erősebben bizonyít az oklevél záró részének hiteles eredete mellett a datálás módja. Míg ugyanis az 1262 és; 1274 között, valamint az 1275 után kelt privilegiális oklevelekben a kibocsátás évszáma mindig a káptalan tagjainak felsorolása után következik, az 1275-ben kelt oklevelekben mindig megelőzi azt. S mivel a datálásnak ez a módja egyetlen esztendőre, az 1275-re korlátozódik, benne feltétlen kor jelölő momentumot kell lássunk (ami egyúttal magyarázza azt is, hogy oklevelünk e részének alapja miért nem lehetett az 1284. évi mandátum).

14 A hamisító előtt tehát munkája megkezdésekor két oklevél feküdt. Az egyik az egri káptalannak 1275-ben kelt, Tarján birtokra vonatkozó határ járólevele. A másik egy 14. sz. első évtizedeiből kelt királyi mandátumot átírásban tartalmazó oklevél. Az utóbbiból kerültek oklevelünkbe a Kun László nevében hamisított mandátum formulás részei és az oklevél egész bevezető része, az előbbiből pedig a határjárást rögzítő szöveg egyes elemei és az oklevelet záró rész. A hamisítás időpontját elég pontosan megállapíthatjuk. A Kistarján és Gereg birtokok határairól Rédei Demeter fia Kemény és Petheuch fiai: Domonkos és János között 1336-ban Pál országbíró előtt megkezdett perrel kapcsolatban keletkezett. A per 1339-ben fejeződött be.

15 A határjárólevélnek a birtok déli, nyugati és északnyugati határára vonatkozó részei interpoláltak. Mikocha, akiről a szövegben szereplő Mikochatelke a nevét nyerte, a 14. sz. első felében élt, a földrajzi név sem lehet hát ennél régebbi eredetű.

16 Az interpoláltságra utalnak a szövegben itt különösen megszaporodó grammatikai hibák is, valamint az a tény, hogy a szepesi káptalan 12 A HO VI. k. 48—49. lapján ugyan egy azonos inscriptioval kezdődő oklevelet találunk, amelyet a publikáló az egri káptalannak tulajdonít. Az 1248 körül kelt oklevél azonban nem az egri, hanem a budai káptalantól származik. (Dl. 85211.) 13 Kandra Kabos: Az egri nagyprépostok és káptalan az Árpádok korában. Adatok az Egri Egyházmegye történétéhez II. k. Eger 1887. 500—501. old. ** HO VIII. k. 180, 181. 1.; Dl. 62434, 97880. Kun László 1275 febr. 9-én Szurdokpüspökiben Guedy-i (ma Szarvasgede, Nógrád m.) Miklós számára kiadott oklevelének datálása Borsa Iván szerint problematikus, mert előző nap a király Budán adott ki oklevelet. A 8-án és 9-én kelt két oklevél kiadási ideje között azonban másfél, esetleg majdnem két utazásra fordítható nap lehet, ami alatt a 80 km-es utat a király — ismerjük ebbéli virtusait * — megtehette. Az átíró oklevél dátuma azonban semmiképpen nem lehet téves. A datálás tekintetében az elmondottak alól egyetlen oklevél kivétel, az'egri káptalannak Popy-i Benedek számára kiadott, Fügéd birtokra vonatkozó, 1276-ban kelt oklevele; itt ui. az előző esztendő datálási módjával találkozunk (ÁUO IX. k. 162—163. 1.). , 15 Dl. 920.; Málymz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár II/l. k. Bp. 1956. 124. 1. 1C19. sz. 18 Komáromy András: A kisrédei gróf Rhédey családról. Turul I. 122. 1.