Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Molnár József: Az egri káptalan 1275. évi interpolált oklevele / 23–32. o.

AZ EGRI KÁPTALAN 1275. ÉVI INTERPOLÁLT OKLEVELE A Heves megyei Tarján, Oroszi, Csämak, Lóg, Körtvélyes és Gereg bir­tokok határjárását elrendelő, Kun László neve alatt 1275. aug. 27-én Pesten keltezett mandátum, és e királyi parancsot átírásbán tartalmazó, az egri kápta­laií pecsétjével megerősített határ járólevél a Mátra déli peremvidékének leg­értékesebb településtörténeti emléke. Az elmúlt esztendőkben rohamosan fej­lődő helytörténeti kutatás igényei indokolják, hogy a szóban forgó, diploma­tikai szempontból problematikus oklevelet beható vizsgálat tárgyává tegyük. 1 ' Hitelessége ellen hosszú ideig nem merült fel kétség. Különösen a század­vég genealógiai kutatásai során kezelték becses forrásként, bizonyítóerejében még Karácsonyi János sem kételkedett. 2 Pedig az oklevél bizonytalan, torzított írása kétségtelenül a 14. század első felére utal, és a felismerhetetlenségig kopott pecsét is azt a benyomást kelti, hogy pusztulása tudatos tevékenység eredmé­nye. A külső ismérvek alapján is bizonyos tehát, hogy az oklevél jelenlegi for­májában 14. századi, a 14. század első felében írták. A külső kritika módszerével azonban nem juthatunk túl a hamisítás egy­szerű tényének megállapításán; a hamisítás célja, körülményei, — csupa olyan szempont, amely a kutatót közelebbről érdekli — nem deríthető fel eszközeivel. A tartalmi kritikához kell tehát folyamodnunk. 1 Az oklevél eredeti példányát a gróf Rhédey család levéltárából helyezték át a Ma­gyar Országos Levéltár Mohács előtti Gyűjteményébe a (továbbiakban Dl.), ahol DL 60955. sz. alatt őrzik. Átírta a szepesi káptalan 1337. dec. 2-án, majd a budai káptalan 1401. ápr. 20-án. Eredetiben az 1337. évi átírást nem ismerjük, az csupán az 1401..évi budai káptalani átírásban (Dl. 920.) maradt ránk. Az oklevél kiadásai: Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új ok­mánytár. Bp. 1860—1874. (a továbbiakban: ÁUO) XII. k. 135—136. 1. (IV. László man­dátuma) és 156—158. 1. (az egri káptalan határjáró oklevele). — Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Ipolyi Arnold, Véghelyi Dezső: Hazai Okmánytár. Bp. 1865—1891. (a továb­biakban: HÓ) VI. k. 210—212. 1. — Balázsy Ferenc: Heves vármegye története. I. k. Eger 1897. 189—191. 1. — Rossz magyar fordítását közli Sebők László a Gyöngyös c. folyóirat 1879. évi 51. számában és Ethei Sebők László név alatt megjelent munkájában: Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös 1880. 50—52. 1. — Végül a Kandra Kabos szerkesztette Adatok az Egri Egyházmegye történetéhez c. munka II/l—2. k. (Eger 1887.) 32.i oldalán Koncz Ákos: A gyöngyöstarjáni plébánia történeti vázlata c. tanulmányához közli a határjárás ma­gyar szövegét. — Regesztája: dr. Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század kö­zepéig. I. k. Temesvár 1891. 4—5. 1. és Szentpétery Imre—Borsa Iván: Az Árpád-házi kirá­lyok okleveleinek kritikai jegyzéke. H/2—3. k. Bp. 1961. 2634. sz. 2 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. k. Bp. 1900. 14. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents