Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Bónis György: A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században / 197–246. o.
218 Bónis György küldöttként ismerünk. 18G Ő viszont a nádori irodában kezdett pályáját 1428-ban — mint láttuk — az országbírói kancellária ellenőreként folytatta, s feltehetően urával, Pálóczi Mátyussal került át ismét a nádori irodába. 187 A felsorolt példák nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy az 1430-as évek végéig a lecta-jelek még a nádori irodában sem gyakoriak. Az oklevelek ellenőrzését az ítélomester láthatóan ugyanúgy alkalmanként (ül. nyolcadonként) bízza egy-egy tapasztalt nótáriusra, mint a pecsételést. Állandó, több évre kiterjedő megbízás helyett hosszabb szüneteket látunk, majd — esetleg egy évtizedes megszakítás után — ugyanaz a jel tűnik fel. Maga az ítélomester csak kivételes esetben végzi ezt a feladatot; talán így kell felfognunk Bokodi György vezetéknevének már nádori protonotarius korában egyes oklevelekre történt rájegyzését. 188 Az Ulászló-kori nagy törvényszünet után azonban ugrásszerűen megváltozik a helyzet. A nádori irodában már a törvénykezés folyamatát újrakezdő 1444 Szent Jakab nyolcadtól kezdve, az országbíróéban 1448 elejétől fogva szabályszerűvé lesz a lecta-jel, tehát a szövegek rendszeres ellenőrzése. Mellette már csak az oklevél írójának solvit-jele szerepel, a pecsételés díjának felvételét csak kivételesen tüntetik fel. A rendszeres lectázás bevezetésének okát nem ismerjük, de feltűnő, hogy egy ilyen változás, mely az irodai munka minőségének javulására vall, éppen a „zavaros időkben" ment végbe. Nem lehetetlen, hogy Bokodí György ítélőmesternek legkésőbb 1444-ben történt halála 189 késztette az elárvult nádori iroda jegyzőit a szövegekért való felelősség vállalására, hiszen Sárközi János csak 1446-ban került az iroda élére, 19 " az országbírói kancellária pedig némi késéssel a példát követte. A rendszeres lectázás elterjedésének valószínűbb oka lehet a királyi personalis presentia gyakorlatának hatása. Ez a bíróság, mely a helyettes vezetése alatt működő különös jelenléttel szemben eredetileg a királynak és tanácsának valóban személyes ítélkezését valósította meg, maga is átment a régebbi királyi „jelenlétek" szabályos fejlődési folyamatán: bár a legmagasabb rangú, de az uralkodótól szervezetileg elkülönülő fórummá vált. ítéleteinek politikai súlyát éppen az adta meg, hogy a király és lehetőleg nagy számú főpap és báró vett részit) meghozatalukban, de Zsigmond európai politikájának nagyralátó' céljait követve évekig távol volt hazánktól, a nagyurak pedig vagy őt kísérték, vagy egyházi javadalmaik, óriásíbirtokaik ügyeivel foglalkoztak. A távollevő uralkodó nem függesztette fel a magyar központi bíráskodást — mint a németbirodalmival tette —, hanem az otthon maradt nagyúriaknak kénytelen-kelletlen önállóságot adott. így a persorialis presentia a király távollétének időszakai alatt a vikáriusok kezébe került. Évtizedes gyakorlatot szentesített az 1435. márc. 8-i decretum IV—V. cikke, amikor a hatalmaskodási ügyek felsőfokú fórumává — a nádor és iaz országbíró széke mellett — a személyes 186 Lecta Hl. 1436: Dl. 80569 (Zichy okmt. VIII. k. 580. 1.), 1448: Dl. 80901 (uo. IX. k. 182. 1.). Hozzá 1436: Levt. Közi. 1930. 249. I.; 1437: Dl. 70881; 1449: Dl. 66920 (késői tT13.SOi3.t ÍL "VÉ7£tPKHGV rllnílSi 18 M424: Dl. 79858—59, 79900; 1425: Dl. 79978; 1428: lecta országbírói oklevélen, fent 162. jz.; 1437: solvit-jelek, Dl. 80610, 80623; 1438: Dl. 84445. 188 1432: Dl. 80390—92; 1435: Dl. 65404; még egy 1393-i oklevél signaturáján is. Dl. 66844. — Vö. 1437, késői másolatban: lecta per prothonotarium, Dl. 88115. 189 1443. ápr. 7.: adományt tesz, Dl. 44346; 1445. jan. 15.: Özvegyét említik, Dl. 13831. i9o 1446. au g. i. : prothonotarius domini palatini, Zichy okmt. IX. k. 237. 1. Nevét 1437-től gyakran olvassuk nádori okleveleken: Dl. 75089, 83694—95, 83697, 80622, 90617, 83702 stb.
