Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Bónis György: A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században / 197–246. o.

208 Bónis György nótáriusa, hanem az említett levele után, 1419-ben is!" Kézjegyével — ha azono­sításunk megáll — csak 1406—7 folyamán találkozunk a nádori okleveleken (6. ábra). 100 1417-ben nem lehetett ítélőmester, mert ezt a tisztet a nádori iroda élén egy emberöltőn át Kővári Pál mester látta el. De éppen ez hivatkozott néhány év múlva arra, hogy a nádor nagyobb pecsétjét őrzi, 101 a kisebbek tehát mások kezén voltak. Két példánk van, mindkettő a nótáriusok közgyűlési kiküldetéséből, ame­lyekben a pecsételő megnevezi magát. 1412 tavaszán, Garai Miklós nádor Gömör és Torna vármegyéknek tartott közgyűlésén egy requisitiót tanúsító oklevélen a lepergett (kb. másfél cm átmérőjű) pecsét alatt áz ott éppen elférő „G de B" . jel vált láthatóvá, alább pedig ugyanettől a kéztől ez olvasható: „Sigillata per Georgium de B. m02 Ez csak Bokodi György lehet, jóval később nádori ítélő­mester, ekkor azonban még kúriai (országbírói) nótárius, aki nem tartozott-a nádori iroda személyzetéhez. 103 Ugyancsak notariusi kötelessége folytán vett részt néhány hónappal előbb Maglódi László mester kúriai jegyző a nádor Győr megyei közgyűlésén; vezetékneve Bokodiéhoz hasonló módon lett látható a pecsét helyén. 104 A közgyűlési oklevelekből azonban nem tűnik ki, milyen volt a kúria gyakorlata. Bár a pecsételők a központban nem nevezik meg magukat, működésüket bizonyítják azok a jelek, amelyek valamilyen — számunkra ismeretlen — rend szerint szerepelnek, tűnnek el, majd bukkannak fel ismét a nagybírói oklevele­ken. A jelek megkettőzése óta nem könnyű a szöveg írójának és a pecsételőnek megkülönböztetése sem, ugyanaz a kéz ui. egyszer ír, másszor pecsétel. Bizo­nyossághoz csak akkor jutunk, ha ugyanazon a nyolcadon több, eltérő kéztől eredő oklevélen találjuk ugyanazt a jelet. így pl. 1380 Bőjtközép nyolcadának 8. napjáról Szepesi Jakabnak 4 halasztólevele van a Zichy család levéltárában. A notariusi jelek csak részben egyeznek meg, viszont azonos a pecsét és az az elnagyolt „hullámvonalas" jel (7. ábra), melyet többféleképpen is feloldhat­nánk. 105 Ez a jel tehát a pecsételőtől ered; más jelek társaságában 1377 Víz­kereszt nyolcadától 1381 Hamvazószerda oktávájáig, de nem mindegyik okle­vélen szerepel. Figyelmet érdemel, hogy Szepesi Jakab országbíró halála (1380 99 1406: Zs. O. II. k. 4598. sz.; 1409: uo. 6649. sz.; 1412: Zichy okmt. VI. k. 214. 1.; 1413: uo. 244. 1., Fejér X/6. k. 311. 1.; 1415: rang nélkül, Dl. 6.7756; 1419: Házi: Sopron 1/2. k. 152. 1. 100 1406: Dl. 78674, 78679, 78684, 87757; 1407: Dl. 78793—94, 90847—48. íoi 1421; sigülo dicti domini mei palatini maiori aput me habito, Dl. 69411, — Ua. 1424-ben s. authentícum néven, Dl. 69427. 102 1412. máj. 19: Dl. 90376. 103 1405: Zs. O. II. k. 3881, 4146. sz., Sopron m. okit. I. k. 573. 1.; 1406: Zala vár­megye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. I— II. k. (Bu­dapest 1886—1890). II. k. 323. 1.; 1408: Zs. O. II. k. 6321. sz., Fejér X/4. k. 708. 1. és (rész­let) VIII/7. k. 197. 1.; 1409: Zs. O. II. k. 7009. sz.; 1411: Zichy okmt. VI. k. 82, 123. 1. 104 1411. nov. 16.: [M]aglod, Dl. 90375. Később 1425: curie regié not., különös jelen­léti kiküldött, Zichy okmt. VIII. k. 186. 1.; 1437: nádori oklevelet szignál, DL 67798r 1438: kiküldött, Dl. 13268; 1439: a kunok bírája, director causarum reginalium, Gyárfás István* A jászkunok története III. k. Oklevéltár .. . (h. é. n.) 738. 1. — A közgyűlésen való részvé­telre 1. 1429: mivel a nótáriusok közgyűlésen vannak, jobb híján Madai Tamás deákot küldi ki az országbíró, Zichy okmt. VIII. k. 393. 1. 105 1380. márc. 14.: Dl. 77772—75 (fordított sorrendben Zichy okmt. IV. k. 134—136. 1.).

Next

/
Thumbnails
Contents