Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

176 Borsa Iván Az Országos Levéltár fotoműhelye 25 éven át csak 35 mm-es perforált filmre 24X36 mm-es felvételeket tudott készíteni. Az 1959-ben kapott Kodagraph D felvevőgéppel azonban nemcsak 35 mm-es perforált filmre, hanem 35 mm-es perforálatlan, továbbá 16 mm-es perforált és perforálatlan filmre egyaránt lehet felvételeket készíteni. Ez a felvevőgép azonkívül egy-egy felvételnél nem mindig 40 mm-rel továbbítja a filmet, hanem a készített felyételnek a film hosszából igénybe vett része 8 és 50 mm között tetszés szerint változtatható. Ez a körülmény a gazdaságosabb filmkihasználás szempontjából bír jelentőséggel. A Kodagraph D felvevőgép fénymérővel is fel van szerelve. Míg más felvevőgépeknél (pl. Micro-Jumma) az egyes felvételeknél alkalmazandó megvilágítás mértékét az áramfeszültség változtatásával a felvételezőnek saját tapasztalata alapján kell meghatároznia, addig e gépnél a fénymérőhöz csatlakozó mérőműszert egy ellenállás egyszerű szabályozásával mindig ugyanarra az előre meghatározott fokra kell állítani, s ezzel lehet a lámpák fényerejét a szükséges mértékben szabályozni. így minden szubjektív tévedési lehetőséget ki lehet zárni és biztosítani lehet a készítendő film egyenletes fedettségét, vagyis a film egyes felvételei egyforma feketedésűek lesznek. — A technikai fejlődés ezen a vonalon is már továbbhaladt élőre. A rochesteri (New York) Eastman Kodak gyár ezt az egyébként levéltári célra igen megfelelő konstrukciójú gépet ma már elektronikus fényszabályozóval gyártja, azaz a felvételezendő irat esetében szükséges megvilágítást a felvevőgép teljesen automatikusan maga szabályozza. (Ez a nagy jelentőségű újítás a felvevőg-épet még jobban alkalmassá teszi,, de természetesen a gép ára is jelentősen emelkedett.) Folyamatos felvevőgépek. A levéltári és a könyvtári szolgálatban legelterjedtebbek a 35 mm-es filmmel dolgozó felvevőgépek, amelyek az egyes iratokról (lapokról) külön-külön végzett expozícióval készítenek felvételeket, s az expozíció megtörténte után rendszerint automatikusan történik a film továbbítása. Az egyenkénti felvételeket készítő gép német neve: Schrittkamera. Ezek mellett egyre nagyobb szerepet játszanak az iratok filmrevételében azok a felvevőgépek, amelyeknél nem fényképész végzi az egyes expozíciókat, hanem a felvevőgépben a felvételezendő irat és a film szinkronban fut át, s tulajdonképpen egyetlen expozícióval történik a filmtekercs megvilágítása. E felvevőgépek német neve: Durchlauf kamera. Ezeknek a folyamatos felvevőgép éknek az egyes felvételeket készítő gépekkel szemben az az előnyük van, hogy amíg az egyes felvételeket készítő kamerák ^óránként 100—1500 iratfelvételt produkálnak, addig a folyamatos felvevőgépek teljesítménye óránként 1000—30 000 irat felvétele. (Megjegyzendő, hogy e teljesítményadatok felső határát a gépek teljesítőképessége — az expozícióhoz és a filmtovábbításhoz szükséges idő összege — határozza meg, amit azonban a levéltári gyakorlatban az iratok különböző mérete, a papír és az írás különböző színe, az iratok hajtásai stb. miatt elérni sohasem lehet.) E gépeknél az óránként 2500 irat felvételezésénél nagyobb teljesítményt csak gépi iratadogató segítségével lehet elérni-. Gépi adogatót viszont csak akkor lehet alkalmazni, ha az irat DIN A/4-es (210X297 mm) méretnél nem nagyobb, s lehetőség szerint azonos méretű és azonos papírminőségű iratféleség kerül felvételezésre. Ezek a felvevőgépek teszik lehetővé az egy iratra eső fii— mezési önköltség jelentős csökkentését, ami a levéltári és irattári gyakorlatban azzal az előnnyel is járhat, hogy a sokszor hosszadalmas selejtezési eljárás helyett — természetesen csak bizonyos átlagos értékhatár alatt — az iratokat filmre vétel után meg lehet semmisíteni. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy különösen nagy (és sablonos) iratforgalommal rendelkező pénzintézetek, biztosító intézetek stb. oldják meg ily módon gigantikus méretekben szaporodó iratanyaguk kezelésének és selejtezésének problémáját. Az általunk sajnos csak leírásból ismert legtöbb folyamatos felvevőgép 16 mm-es perforálatlan filmmel dolgozik, de vannak olyanok is, amelyek a.