Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása / 149–162. o.

A családi levéltárak tagolódása 153 egyes darabok valók, a regísztratúraképzők között, amelyeknek működése során ezek a regisztratúrák létrejöttek. Ilyen gyűjtemény lehet pl. több egymással szerves kapcsolatban lévő vállalatnak, pl. egy anyavállalatnak és leányvállalatainak, a regisztratúráiból kiemelt és együtt kezelt szabadalmaknak, szerződéseknek és más jogbiztosító jellegű iratoknak a gyűjteménye. Az ilyen gyűjteményeket homogén gyűjteményeknek nevezhetjük.

8 A homogén levéltári gyűjtemények elsősorban olyanok, amelyek még az irattári őrizetben, a levéltári anyagnak még levéltári őrizetbe kerülése előtt, kialakulhatnak. De létrejöhetnek ilyen gyűjtemények a levéltári őrizetben, a levéltári rendezés során is. A heterogén levéltári gyűjtemények nem az irattárakban szoktak kialakulni, hanem a levéltári jellegű őrizet során.

10 A levéltári fondról és annak két fajtájáról: a regisztratúráról és a gyűjteményről a fentiekben mondottakat azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, mert a családi levéltárak tagolódásában a fondok kérdése a legproblematikusabb, s e tanulmányban erről a kérdésről lesz szó. Rátérve a családi levéltárak fondokra tagolódásának a kérdésére, vagyis arra, hogy egy családi levéltárban a család élete és működése során milyen fondok keletkeznek, illetve, hogy a családi levéltárak rendezése során milyenek alakíthatók ki, először is meg kell mondanom, hogy egy család levéltári anyagát csak abban az esetben nevezem levéltárnak, ha egynél több fondra tagolódik, vagy pedig — egyetlen fond esetén — akkor, ha ez az egyetlen fond külön levéltári intézmény őrizetében van vagy volt. Ezt a kivételt figyelmen kívül hagyva, ha a család levéltári anyaga ténylegesen csupán egyetlen fond, nem tartom levéltárnak, hanem fondnak tekintem, annak ellenére is, hogy több fond anyaga van benne, s ezeket a fondokat egy átrendezés során ki is lehetne alakítani. Nem ezt a lehetőséget veszem azonban alapul, hanem a tényleges helyzetet, azt, hogy a levéltári anyag ilyenkor egyetlen gyűjtemény jellegű fond, egy gyűjtemény.

11 \ Azt a kérdést vizsgálva, hogy egy család élete és működése során milyen fondok keletkeznek, illetve, hogy a családi iratok rendezése során milyenek alakíthatók ki, különbséget kell tennünk a kétféle fondok, a regisztratúrák és a gyűjtemények között. Nézzük először a regisztratúrákat. Kik és mik azok a személyek vagy szervek, amelyek egy család élete" és működése során regisztratúrákat képeznek, amelyeknek a regisztratúráit a családi iratok rendezésekor ki lehet alakítani? 9 Ez is általam választott, a levéltári irodalomban nem használt kifejezés. 10 A levéljtári jellegű őrizet nem jelenti feltétlenül azt, hogy a levéltári anyagot levéltári, intézmény őrzi. Az őrizet levéltári jellegét a végleges megőrzés célzata adja meg. Az irattári jellegű őrizetnél ezzel szemben a megőrzés célzata időleges. 11 Bakács Istvánnak ezzel szemben az a véleménye, hogy a családi levéltári anyagot mindig mint levéltárt tartsuk nyilván. I. m. 172. 1. — Ez a nézet még arra a felfogásra vezethető vissza, amely a regisztratúrákat is levéltáraknak — egyszerű levéltáraknak — minősítette, sí egy család iratait minden esetben levéltárnak — egyszerű vagy összetett levéltárnak — nevezte.