Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Molnár Rezsőné: Archivni Časopis, R. 1961–1962. / 134–137. o.

Folyóiratszemle 135 Hírek rovatból megemlítjük a Tudományos Tanács 1960. évi munkájáról, a Vitkovici Vasművek levéltáráról, a Plzeni Városi Levéltár irodalom- és zenetörténeti forrásanyagáról és a levéltári Jkonzervátorok első tanfolymáról szóló közleményeket. — A második füzetet J. NESETRIL: A Csehszlovák Kommunista Párt 40 évi küzdelme és győzelme. Ennek tükröződése a párttörténeti iratanyagban (61—65. pp.) c. cikke nyitja meg. — J. NUHUCEK: AZ iratselejtezés szempontjából való értékelés c. cikke (65—70. pp.) szempontokat ad a forrásérték megállapításához. — J. ZUDEL: Hiteleshelyi levéltárak Szlovákiában (70—78. pp.): ismerteti a feudális korban működött hiteleshelyek működését, az ennek során keletkezett levéltárakat és ennek kapcsán szól a magyarországi filmcseréről is. — K. BEDNAR: Levéltári fényképezés láthatatlan sugarakkal (78—86. pp., folytatása a 3. füzetben 158—166. pp.) az infravörös sugarakkal való fényképezést ismerteti. Foglalkozik az ehhez szükséges optikával, lencse-érzékenységgel, szűrővel, a megvilágítással és az anyag előkészítésének kérdéseivel. — A Vita rovatból •kiemeljük Z. SIMECEK: Megjegyzések a személyi irathagyaték problémáiról c. cikkét (87—93. pp.). Felveti a kérdést, hogy ennek levéltárban, könyvtárban vagy múzeumban van-e a helye, Véleménye szerint levéltárban, áthidaló megoldás a speciális irodalmi levéltár létrehozása. — A Tudósítások c. rovatból megemlítendő a csehszlovák állami levéltárak tevékenységéről szóló beszámoló, amely a rendezési munkákat, publikációkat és technikai eredményeket ismerteti. Csatlakozik ehhez egy tudósítás a gazdasági levéltárak működéséről. — A harmadik füzet tartalmából: J. DUBOVSKY: A szlovákiai járási hivatalok iratkezeléséről (130—139. pp.) c. cikkében arra tesz javaslatot, hogy miképp kell felhasználni politikai és gazdasági célokra a járási hivatalok értékes iratanyagát. Ismerteti e hivatalok szervezetét, hatáskörét és iratkezelését. — F. FABIAN és A. MACÁK: Mit kell kiválogatni a levéltár részére a járási hivatalok iratanyagából (140—149. pp.) címen megfigyeléseit és tapasztalatait közli. B. KUT: Az üzemi levéltári anyag felhasználásának kérdéséhez c. cikke (149—152. pp.) szerint a fenti anyagnak elsősorban a saját üzeme szükségletét kell szolgálnia. Az a törekvés, hogy a következő ötéves tervidőszakban valamennyi üzemi levéltár megfeleljen a velük szembe támasztott követelményeknek. Ez szakmai, szervezési és politikai kérdések megoldását is megköveteli, köztük a különösen fontos állagoknak leltárak útján való feltárását. — E. CÁNAVA: Űj tájismereti folvóiratok címen (153—157. pp.) az első két évfolyamról számol be. _— J- HANZAL: AZ újkori diplomatikáról c. cikke vitaindító. (158—167. pp.) — A negyedik füzetben Z. SAMBERGER: AZ iratanyag nyilvántartásának és selejtezésének néhány kérdése c. cikke (189—196. pp.) szerint a Csehszlovák Levéltári Igazgatóság által eddig kiadott irányelvek már nem mindenben felelnek meg a követelményeknek. Az iratanyag eddigi értékelési kategóriái már nem elégségesek, új kategória bevezetése vált szükségessé. Javasolja, hogy minden levéltár maga dolgozzon ki ügykörjegyzékeket bizonyos szervek iratainak selejtezéséhez. — M. KOSTÁL: A kapitalista földbirtok levéltára mint selejtezési probléma c. cikke (196—203. pp.) ismerteti rendezési tapasztalatait, jellemzi a szóbanforgó iratanyagot és a soronköveükező selejtezés kérdéseit »elemzi. — Hasonló tárgyú V. VOLDÁN cikke, melynek címe A nagybirtok és a központi igazgatási iratanyag selejtezésének kérdéséhez (203—208. pp.). Szerző radikális megoldást javasol és szigorúbb .utasításokat követel. Javaslatot tesz arra vonatkozólag is, hogy a nagybirtok levéltárából milyen iratok őrzendők meg. — M. KUSIK: Tagolatlan sorozatok feldolgozása £. cikkében (208—214. pp.) a mesterségesen létrehozott, többnyire időrendben kezelt sorozatok rendezésére tesz javaslatot. — V. VASKU: Szovjet és lengyel tudományos vélemény a történelmi forrásanyagról és a segédtudományokról c. cikke (219—230. pp.) két lengyel szerző tanulmányához szól hozzá. — A kisebb közleményekből említendő a brnói Állami Levéltár kollektívájáról szóló írás, a városi levéltárak rendezéséről és leltározásáról tartott módszertani szemináriumról és a vállalati irattárosok képzéséről szóló tudósítások. — R. 1962.: D. POLAKOVIC: A szlovákiai vállalati levéltárak helyzete és néhány aktuális feladata c. cikke (1—5. pp.) a vállalati levéltárak helyzetében az 1956. évi 153. sz. rendelet óta bekövetkezett változásokat összegezi. Az 1960—61. évi felmérések, írja, nem mindenben kielégítő képet mutattak. A következő feladatokat tűzi a vállalati levéltárak elé: segíteni a vállalatokat a szervezett irodai szolgálat bevezetésében — ez a jó levéltári munka első feltétele —, megjavítani a selejtezési munkát, az egységes állami levéltári fond nyilvántartását kiegészíteni és pontosabbá tenni, a titkos levéltári fondok anyagát leltárak formájában hozzáférhetővé tenni, a módszeres rendezést a vállalati levéltári anyagra érvényes konkrét utasításokkal elmélyíteni, és végül megteremteni a vállalati levéltárak egyesülésének feltételeit. — L. VANEK: Járási képviseletek Csehországban c. cikkét (5—18. pp.) a Levéltári Igazgatóság konzultációra javasolja a levéltári dolgozóknak. Szerző szerint a járási képviseletek fondjai teljes zárt egységet alkotnak, amelyeket végérvényesen lehet rendezni és végleges leltárakat lehet készíteni