Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Vörös Károly: Archivi d'Italia. Seria II., Vol. XXVIII. (1961) / 129 - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. XI–XII. (1961–1962) / 129–134. o.

130 Folyóiratszemle megjelent kiadások révén. A szerző legalább regeszták útján szeretné megismertetni e levelek jelentékeny részét. Egy ilyen regeszta-gyűjtemény elkészítésének szempontjait tárgyalja a tanulmányában. — F. WALUSCHKE: Módszertani megfontolások a közigazgatási levéltár munkájával kapcsolatban. (44—51. pp.) A cikk írója, aki maga is közigazgatási levéltárban dolgozik, saját gyakorlati tapasztalatai alapján ismerteti az itt dolgozó irattáros feladatkörét és; az egyes munkaterületek módszertani kérdéseit. Különösen fontos szerinte, hogy az irattári terv elkészítésében működjék közce. Az iratanyag átvételének és feltárásának, ezen belül a * selejtezés, segédletkészítés és végül az igazgatási irattár anyagának használatával kapcsolatos problémákat sok gyakorlati példával alátámasztva világítja meg. — H. BORBEIN: A könyvkereskedelem történetére vonatkozó iratok a Lipcsei Városi Levéltárban. (52—55. pp.) Mint ismeretes, a 18. sz. második felében Lipcse a német könyvkereskedelem központjává váltA lipcsei városi levéltár mintegy 600 iratcsomóra terjedő anyagot őriz a könyvkereskedelem fejlődésére, a könyvnyomtatás és a könyvcenzúra 16—19. századi történetére vonatkozólag.. Ezt az iratanyagot ismerteti a cikk írója. — M. ALEXIEV: A Bolgár Népköztársaság levéltárügye. (55—58. pp.) Áttekintés a bolgár levéltárügy 1944 utáni fejlődéséről. — Szerző megnevezése nélküli cikk (59—61, pp.) a kerületi levéltárak építészeti és technikai berendezésének alapelveiről szól. — H. LINKE: A városi levéltárosok munkaértekezletei. (61—62. pp.) — K. EICHLER: A lipcsei körzet levéltári munkaközösségeinek tevékenysége. (62—63. pp.) —• W. BEYER: AZ üzemi levéltárosok kerületi munkaközösségei, mint a levéltári feladatok megoldásának segítői. (64—65. pp.) — SCHE.: Levéltári munka és a 7 éves terv. Az állami levéltárak 1960. évi jelentéseinek kiértékelése. (69—74. pp.) A beszámoló a levéltárosoknak a főbb levéltári munkák — anyaggyarapítás, anyagfeltárás, tudományos kutatások, kiadványok, levéltáros-képzés, levéltárátszervezés, technikai fejlesztés — területén elért eredményeiről ad számot. — B. BRACHMANN: A német munkásosztály 1933—1939 közti ellenállási mozgalmának adatai a Gestapo irataiban. (74—80. pp.) — A. FRANKE: A lipcsei bérmunkások történetének forrásai a 15—17. században. (80—82. pp.) — F. HÖHER: Tervrajzok ésszerű raktározása a levéltárban. (82—85. pp.) A tervrajzok és rajzok lehetséges őrzési módjainak ismertetésén kívül a cikk foglalkozik ezek rendezésének és nyilvántartásának problematikájával is. A rajzokhoz e levéltárban — jegyzéken és mutatókönyvön kívül — időrendi, személyi és tárgyi karton-nyilvántartás is készül. — W. BLÖSS: Címeradományozás városok és községek részére napjainkban. (85—91. pp.) — L. BURCKHARDT: Az államosított üzemek iratkezelésének megjavításáról. (91—92. pp.) Érdekes keretterv, mely az üzem struktúrájától függetlenül, minden esetben segítséget és iránymutatást nyújthat az irattári tervek elkészítéséhez. — SCHE.: Beszámoló a városi kerületi levéltárak 1960. évi munkájáról. (101—106. pp.) — "W. MERKER: Levéltári források a Német Demokratikus Köztársaság államosított iparának fejlődéséhez. (106—110. pp.) A Német Központi Levéltár (Potsdam) 1958—1959-ben átvette az állami apparátus racionalizálása tárgyában hozott törvény alapján feloszlatott, ill. átszervezett hét ipari minisztérium mintegy 3000 fm terjedelmű iratanyagát. Az anyag, mely jelenleg az iratokat létrehozó — azóta feloszlatott — szervek szerint tagolódik, a kutatás számára annak arányában lesz majd hozzáférhető, ahogy azt a rendezési, jegyzékelési és feltárási munkák előrehaladása lehetővé te"szí. — M. KOHNKE: A berlini Titkos Állami Levéltár állagának rendezése a proveniencia elvének bevezetése előtt és után. (111—116. pp.) Szerző a levéltár 19. századi anyagának rendezését írja le a levéltár történetének részletes ismertetésével, egyben bemutatja a proveniencia elvének gyakorlati alkalmazását és az ezzel kapcsolatos felmerülő problémákat. — M. KOCH: Ragasztóanyagok és azok alkalmazása a levéltárban. (117—119. pp.) A cikk a ragasztóanyagok levéltári alkalmazásának lehetőségeivel és veszélyeivel foglalkozik, megvizsgálva a restaurálásnál, ill. konzerválásnál számba jöhető ragasztóanyagok erősségét és pH értékét (Iúgosodás-savasodás foka). — A magyar levéltárügy központosításának 10. évfordulója alkalmából a folyóirat SASHEGYI OSZKÁR tollából részletes ismertetést közöl az 1950—1960 között megjelent magyar levéltári folyóiratokról és szakkiadványokról. (120—133. pp.) — SCHE.: A szocialista gazdasági levéltárak munkájáról. (134—138. pp.) Áttekintés a gazdasági levéltáraknak az anyag gyarapítása, osztályozása, selejtezése, feltárása és publikálása terén végzett munkájáról, valamint a levéltárak technikai felszereltségének és a levéltárosok szakmai képzésének ismertetése. — H. RADANDT: AZ üzemi levéltár, mint a történetkutatás forrásanyaga. (139—141. pp.) Minthogy a történetkutató egész az elmúlt évtizedekig — érthető okoknál fogva — csak a nagy állami levéltárak anyagát tekintette történeti forrásanyagnak, az üzemi levéltárosnak ma fokozott feladata és kötelessége, anyagának kutatható állapotba hozatalán túlmenően, hogy a történetkutatás figyelmét az általános történeti problémák megoldásához adatokat szolgáltató iratanyagra felhívja. —-