Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Vörös Károly: Archivi d'Italia. Seria II., Vol. XXVIII. (1961) / 129 - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. XI–XII. (1961–1962) / 129–134. o.

Folyóiratszemle 129 ARCHIVI D'ITALIA e Rassegna Internationale degli Archivi. Roma. — Seria II., Vol. XXVIII. (1961.): GIUSEPPE TALAMO ATÉNOLFI: Velia vidéke és a salernoi longobard dinasztia leszármazása. (7—34. pp.) (A Cava-i apátság levéltárában őrzött oklevelek alapján családfákon összeállítja a dinasztia XI—

XIII. sz.-i leszármazását.) — BIANCA MAZZOLINI: AZ Anjou kancellária oklevélgyűjteményének egy újra feltalált töredéke a Nápolyi Állami levéltárban. (35—42. pp.). (4 foliónyi, 1278. július—augusztus havi bevétel-kiadás jegyzék szövegkiadása és fotókópiája.) — Pio PECCHIAI: Kihalt római családok: a prossedii herceg Gabrielli család. (43—87. pp.) (Az 1762-ben három várból összevont és pápai hercegség rangjára emelt Prossedi uradalmát * birtokló, a XIX. század elején kihalt Gabrielli család rövid története.) — GIOVANNI MONGELLI: A Montevergine-i apátok és Szicília normann királyai. (88—153. pp.) (Az apátság szívélyes és szoros kapcsolatait ismerteti a normann királyokhoz II. Rogértől II. Vilmosig, a Hohenstaufok uralomra kerüléséig.) — GINO NIGRO: A levéltárak gyűjtőköre és a források felhasználása. (154—157. pp.) (A három oldalos cikk néhány gondolatot közöl a levéltárak tematikai szempontú gyűjtőköréről.) — ZDENEK VYBORNY: Niccolo Paganini egy ismeretlen bírósági ügye. (161—170. pp.) (Paganini "egy 1817. évi velencei bírósági ügye.) — D. ANNIBALE ILARJ: Ottorino Montenovesi. (158—160. pp.) (Nekrológ a jeles olasz levéltárosról — éveken át a Központi Állami Levéltár igazgatójáról —, és neves diplomatikusról. Közli lényegesebb műveinek jegyzékét is.) — GIOVANNI SORANZO : A legsúlyosabb vád a Borgia pápa ellen. (179—188. pp.) (VI. Sándor pápát kísérli meg tisztázni annak vádja alól, hogy már mint pápa szerelmi viszonyt folytatott Julia Farnesevel, s tőle gyermekei is születtek.) — Pio PECCHIAI: A római Monte Giordanon levő templom. (189—207. pp.) (A XIII. századi alapítású, Szűz Mária és Szent Simon és Júdás tiszteletére szentelt templom rövid története, a benne eltemetettek sírköveinek felsorolásával.) — ANGELO DE SANCTIS: Pontini és Aurunche népének hozzájárulása az olasz egységhez. (208—231. pp.) (A nápolyi és a pápai államok rendőri szerveinek levéltáraiból származó gazdag adatanyag alapján.) — SILVESTRO NESSI: A montefalcoi Szent Klára kolostor kódexeinek és okleveleinek jegyzéke. (232—251. pp.) — GIOVANNI MONGEIXI: A monteverginei apátok és Szicília Hohenstauf királyai. (252—359. pp.) (Az apátságnak a normann királyok alatti történetével foglalkozó közlés folytatása: ugyancsak a kolostor levéltárából származó hatalmas okleveles anyag alapján ismerteti a kapcsolatok történetét.) — Az utolsó számhoz csatolt melléklet közli egyrészt a folyóirat szerkesztőjének és kiadójának, VELIA ROCCHI asszonynak halálát és azt, hogy a folyóirat megjelenését egyelőre beszünteti. így 1962. évben kötet már meg sem jelent. Vörös Károly ARCHIVMITTEILTJNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens hrsg. •von der Staatlichen Archivverwaltung der Deutschen Demokratischen Republik. Berlin, — Jg. XI. (1961.): B. BRACHMANN: A közigazgatási szervezet és a modern hivatali munka megjavítása az NDK 7 éves tervében. (1—8 pp.) A cikk rámutat a közigazgatási szervezetben keletkezett iratok egységes levéltári szempontok szerinti kezelésének fontosságára. A levéltárosok és irattárosok megfelelő együttműködése szolgálhat csak biztosítékul arra, hogy az állami levéltárakba szakszerűen kezelt, rendezett és átselejtezett iratanyag kerüljön. Nagy figyelmet szentel szerző az automatizálási, ill. gépesítési lehetőségeknek a hivatali ügyvitelben. — H. BLEY: A schwerini „pénzügyminisztérium" állag rendezése a Mecklenburgi Tartományi Főlevéltárban. Adalékok újabbkori állagok szerkezetének megállapításához. (8—17. pp.) A rendezés munkájáról szóló ismertetés azzal a végkövetkeztetéssel zárul, hogy az ideális rendezési szisztéma az ún. rugalmas módszer, mely szükség szerint egyesít magában különféle rendezési elveket, legfőbb célként az anyag legjobb feltárási lehetőségét tartva szem előtt. — F. "WIEGAND: Állagjegyzékek készítése az Erfurti Körzet városi levéltárának anyagáról. (17—20. pp.) Szerző az erfurti városi levéltárosok munkaközösségének tapasztalatain keresztül mutatja be az állagjegyzékelés során felszínre kerülő rendezési, levéltár-, igazgatás- és helytörténeti szempontokat, mint a kutatás céljait szolgáló, a segédletkészítés során figyelembe veendő és megoldandó problémákat. — E. SCHIRMACHER—R. IBSCHER—W. KIESSIG: AZ 1584. évből származó frankfurti városi könyv és annak restaurálása. (21—22. pp.) A három szerző a Frankfurt an der Oder romjai alól kiásott városi könyv keletkezéséről, tartalmáról és jelentőségéről — az égés, víz és szennyeződés által megrongálódott könyv restaurálásáról —, végül a könyv kötészeti helyreállításáról számol be. — K. H. HAHN: Goethéhez írt levelek. Gondolatok a Goethének írt levelekhez tervezett regeszta-kiadvánnyal kapcsolatosan. (34—44. pp.) A költőhöz 1788— 1832 között intézett mintegy 20 000 levélből eddig kb. 4000 ismert, nyomtatásban elszórtan <j Levéltári Közlemények