Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Padányi Gulyás Gyuláné: Archives, Biblithiques et Musées de Belgique, T. XXXII–XXXIII. (1961–1962) / 127–128. o.

128 Folyóiratszemle zett, a belga történelmet idéző dokumentumokból. A kiállítás elsősorban népnevelő célzatú, s tervbe vették, hogy egy — a nevesebb politikusok, művészek, tudósok hangját megörökítő hangszalagok leforgatására és meghallgatására alkalmas — teremmel egészítik ki. Tervezik egy a dokumentumokat fényképmásolatban, magyarázó szöveggel bemutató album kiadását is. A kiállítás elsősorban a középiskolai oktatás szemléletesebbé tételét szolgálja, s a Királyi Főlevéltár tudományos munkatársai kalauzolják az érdeklődőket. A művelődésügyi miniszter megnyitóbeszédében az iskolának a múzeumokkal, kiállítási termekkel, filmtárakkaí való mind szorosabb kapcsolata szükségességét hangsúlyozza. — M. R. D(ESMED)—T(HIELEMANN) : A brabanti levéltárak harmadik értekezlete Brüsszelben. (283—284. pp.) Az egykori brabanti hercegség (a mai belgiumi Brabant és Anvers, valamint a németalföldi Északbrabant tartományok) levéltárosai évenként értekezletet tartanak. Ezúttal (1961) az Anderlecht'-i levéltári kiállítás helyiségeiben jöttek össze. A napirend főtémájának (a Berg-op-Zoom-i vásárok brabanti látogatói) megvitatása után Sabbe királyi főlevéltáros a belga levéltári törvényről s annak gyakorlati alkalmazásáról számolt be. Kiemelte az iratbeszolgáltatási kötelezettség, valamint a községi levéltárak felett a főlevéltáros vagy megbízottai útján gyakorolt felügyelet jelentőségét. Az új törvénynek köszönhető, hogy az állami levéltárak őrizetébe egyre több értékes iratanyag kerül, így nagybankok, üzemek iratai, egyházi anyakönyvek stb. — R. WELLENS: Az Hainaut-i nemesség XVII. és XIX. sz.-i levéltárainak tükrében. Kiállítás a Mons-i állami levéltárban. (286—290. pp.) A becses történeti forrásértékű magánlevéltárak állami levéltári őrizetbe helyezése biztosítja legjobban a dokumentumok szakszerű védelmét, kezelését, kutathatóvá tételét, s elsőrendű közérdek, hogy a magánlevéltárak birtokosai állami letétbe helyezzék dokumentumaikat — hangsúlyozzák a kiállítás megnyitásakor elhangzott beszédek. Sabbe főlevéltáros nemzetközi síkon is áttekintést nyújt e kérdésről. — T. XXXIII. (1962.): No. 1.: M. FAUCONNIER: A brüsszeli városi levéltár legújabbkori gazdaság- és társadalomtörténeti osztályának kialakulása, változásai és jövője. (3—40. pp.) A G. Des Marez, Brüsszel városi levéltáros, helytörténész, egyetemi tanár emlékének szentelt cikk ismerteti azt a hatalmas munkát, amelyet Des Marez a századfordulón levéltára anyagának rendezése, csoportosítása, a „Bruxellensia" gyűjtemény kialakítása érdekében kifejtett. E gyűjteményből szervesen fejlődött ki a levéltár gazdaság- és társadalomtörténeti osztálya. A történeti visszapillantást szerző a levéltári osztály anyagáról adott sommás áttekintéssel, végül az iratanyag csoportosltási rendjének és leltárának közzétételével egészíti ki. — R. WELLENS: A Mesvin-lesMons-i Bethléemi (Bélian-i) apátság levéltártöredékének ismertetése. (64—76. pp.) Szerző a 18. század végén feloszlatott Bélian-i női szerzetesrend kallódó levéltári anyaga maradványainak megmentéséről, s a különösen a helytörténet és a szerzetesrendek története kutatói számára becses, 13. és- 18. századi dokumentumokról ad számot. — A belga levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok egyesülete levéltári tagozatának 1962. márciusi ülésén felvett jegyzőkönyv ismerteti M. DELVAux-nak az ülésen elhangzott előadását a németalföldi karthauzi rend történetéről, sajátos reguláiról. (103—104. pp.) — Az Ismertetés rovatban R. WELLENS arról ad számot, hogy a vállalati levéltárak kérdésével foglalkozó országos ankét eredményeként megszületett az első, „Vállalati levéltárak" címet viselő kötet (Bruxelles, 1961.), amely öt levéltár leltárát (bank, üveggyár, bányák anyaga) foglalja magába. A továbbiakban WELLENS a Luxemburg-i bírósági iratok levéltári leltárát (M. Bourguignon összeállítása, Bruxelles, 1961.) s annak jelentőségét ismerteti. (152. p.) J. Dhondt Helytörténeti kutatásokra vonatkozó javaslatok című munkájáról (Bulletin du Credit communal de Belgique, 16. évf

v 60 .sz. 1962. ápr. (73—86. pp.) S. ,VERVAECK nyújt tájékoztatást. (154—155. pp.) — A N° 2. legnagyobbrészt könyvtári vonatkozású cikkeket tartalmaz, kivéve E. BROUETTE: A flandriai őrgrófok és őrgrófnők az Artois-i kolostorokra vonatkozó kiadatlan oklevelei (31, 1146—1295 ' közöttről származó oklevél regesztáját közli a franciaországi Pas-de-Calais megye levéltárában őrzött Rodiére gyűjteményből) (212—220. pp.), és J. BAARTEN: Átadták-e Looz grófságot hűbéres átadási aktussal a Liége-i egyháznak? című cikkét (szerző tagadja az aktus megtörténtét), (221—234. p.). — Az Egyesület levéltári szekciójának üléseiről szóló kétnyelvű beszámoló ez titóbbi cikk felolvasásáról és vitájáról tájékoztat (244—248. pp.). — A Levéltári krónika rovat ARTHUR CosEMANs-nak, a belga Királyi Főlevéítár neves munkatársának munkásságát méltatja nyugalombavonulása alkalmából (255—257. pp.). Padányi Gulyás Gyuláné