Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Muzsnai Lászlóné: Archives, Vol. V., No. 25–28. (1961–1962) / 126–127. o.

126 Foiyóiratszemle 1960. évi kötetét ismerteti. — Bd. 58. (1962.): A. DŐLD: A wessobrunni ír eredetű kalendáriumlapok c. tanulmánya (11—33. pp.) a kalendáriumlapok fényképét közli s a szövegek keletkezésének időpontjával és származási helyének kérdésével foglalkozik. — P. WEISSENBERGER : A mönchsdeggingeni benedekrendi apátság pecsétjei c. tanulmányában a X. században alapított apátság és templom rövid történetének ismertetése után az egyes apátok és az apátság pecsétjeit veszi vizsgálat alá. (34—43. pp.) — Két hosszabb levéltártörténet, ill. levéltárismertetés egészíti ki a kötetben levő tanulmányok sorát: F. ZIMMERMANN: A bajor központi levéltárak strukturális alapjai a XVIII, század végéig című hosszabb tanulmánya (44—94. pp.) és H. STURM: Levéltárak Regensburgban című cikke (95—118. pp.). — A Beszámolók rovatban: M. KRATOCHWILL: Bécs város levéltárának központi raktára című beszámolója (155—160.' pp.) leírja,, hogy Bécs város levéltára 1922 óta raktárhiánnyal küzdött, így a további beszállítások teljesen lehetetlenné váltak. Végül egy 1876/77-ben épített iskolaépületet (Kandlgasse 30. szám) szemeltek ki és adtak át raktár céljára. Az átépítés 9 600 000 schilling előirányzat mellett 1958 júniusában indult meg és 1961 márciusában már megkezdődhettek a beszállítások. A régi iskolaépületet — több költséggel, mint amennyibe egy új raktár építése került volna — a falak és a régi ablakbeosztás megtartásával a pincétől kezdve belül teljesen átépítették a legújabb igényeknek megfelelően és a legkorszerűbben felszerelték. — E. KRAUSEN: Játékkártyaívek» mint levéltári iratok kötésmakulatúrája (119—120. pp.); G. RICHTER: Maria Pavlovna nagyhercegnő hagyatéka a weimari thüringiai Landeshauptarchivban (121—137. pp.), TH. SCHELLENberg: A pánamerikai levéltári szeminárium (angol nyelven, 138—145. pp.) és végül W. G. NEUKAM: A bambergi állami levéltár bővítési munkálatai (146—154. pp.) (Utóbbi cikk olyan — az előző kötetben ismertetett nürnbergihez hasonló — technikai megoldást ismertet, ahol a régi épülethez új raktárépület készült modern stílusban; a kettőt folyosó köti össze. A cikket a két épületről készük fényképek egészítik ki.) — Az ismertetési rovatban magyar vonatkozású a Mollay Károlynak a budai jogkönyvet publikáló munkájáról szóló elismerő recenzió. A folyóiratszemlében magyar vonatkozású anyag nem szerepel. Schmidt Ádámné ARCHIVES. The Journal of tke British Records Association. London. — V©1. V., No. 25—28. (1961—1962.): N° 25.: W. R. POWELL és 6 szerzőtársa Nem anglikán protestáns levéltárak c. alatt (1—12. pp.) egyrészt egyenként rövid áttekintést ad 6 „non conformist" felekezet levéltáráról, másrészt (POWELL) e levéltárakat összefoglalóan, a helytörténeti kutató szempontjából is értékeli. — A Levéltáros Egyesület 1960. évi konferenciájáról szóló beszámoló szerint az iratőrzési szekció e fenti referátumot hallgatta meg, az éví közgyűlés pedig a levéltáraknak a nevelésben való felhasználhatóságát tárgyalta, (ez utóbbi referátum és a vita kivonata 13— 16. pp.). — I. DARLINGTON a stockholmi Nemzetközi Levéltáros Kongresszust ismerteti (17— 20. pp.), — E. ZOELLNER pedig az Institut für österreichische Geschichtsforschung történetéről és munkájáról számol be (21—30. pp.). — C. STORBS Callegan-Archives c. cikke (31—38. pp.) a spanyol Galícia tartomány (a középkorban önálló királyság) Corunnában őrzött tartományi levéltárát, annak történetét és néhány szavas annotációkkal fontosabb iratcsoportjait, majd a tartomány gazdag municipális levéltárait mutatja be. — ST. NAWROCKI, a Poznani Állami Levéltár osztályvezetője a lengyel levéltárak szervezetéről ír (39—42. pp.), — W. KELLEWAY pedig Forrásközlések címen az angol állami intézmények és intézetek, helyi társulatok és hatóságok kiadásában 1957—59-ben önállóan megjelent forrásközlések jegyzékét teszi közzé. (43—45. pp^). — A 49—51. pp. SIR HILARY JENKINSON nekrológját tartalmazza. — N° 26.: GOULDSBROUGH cikke: A Dalhousie gyűjtemény a Skóciai Országos Levéltárban (65—74. pp.) egy XVII. századtól kezdve szerepet játszó előkelő skót család levéltárát ismerteti. — SIR DAVID EVANS Sir Francis Palgrave (1788—1861) c. cikke Anglia első főlevéltárnokának (Deputy Keeper of the Public Records) életét és működését ismerteti vázlatosan (75—77. pp.). — R. P. PUGH Az állami levéltárak anyagának kiadása című cikkében (78—83. pp.) arra a kérdésre keres választ, hogy miért csökkent a Public Record Office forráskiadványainak száma az utóbbi időben. A kérdésről vita folyik, ehhez szól hozzá a szerző. Szerinte a visszaesés oka elsősorban az a munkatöbblet, amely a levéltárosokra, mint az ilyen munkák elvégzésére elsősorban hivatott munkaerőkre újabban nehezedik. A levéltárakba özönlő iratok tömege, a mikrofilmezés kiterjedése, a kutatók számának növekedése aránytalanul megnövelte a lényegében változatlan létszámú levéltáros testület munkáját. A kép azonban mégsem oly sötét, mint első látásra tűnik. A számok nem tükrözik pontosan a valóságot. A nehézségek ellenére is biztató jelek mutatnak arra, hogy a forrásközlések újra elnyerik az őket i: