Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

A tanácsi igazgatás szervezetének ctözményei és clsó évei Budapesten 91 zati szervek, kivéve a kerületi elöljárókat, akik átmenetileg, 1950. évi augusz­tus hó 15. napjáig, a kerületi tanácsok megalakulásáig még ellátják a kerületi igazgatást. A tanácsi igazgatásra, annak első éveiben erős befolyást gyakorolt az a körülmény, hogy a tanácstörvény értelmében a tanács és a végrehajtó bizott­ság, valamint a végrehajtó bizottság osztályai és titkársága irányában a Mi­nisztertanácsot megillető jogkört a Minisztertanács nem közvetlenül, hanem átmenetileg —• igaz, hogy a Minisztertanács által megszabott megkötöttségek­kel és a Minisztertanácshoz teendő jelentéstételi kötelezettséggel — egyik tagja (a belügyminiszter) útján gyakorolta. E tekintetben a törvényi szabályozás 1953. július hó 23-án jutott gyakorlatilag érvényre, amikortól kezdve a taná­csok feletti főfelügyeleti jogkör gyakorlása a 37/1953. (VII. 23.) MT sz. r. szerint a Minisztertanácsot illeti meg. Az országgyűlés a tanácsok munkájának továbbfejlesztése és megerősítése érdekében 1954. évi szeptember hó 25-i hatállyal módosította az Alkotmányt. Arra tekintettel, hogy az Alkotmány értelmében a tanácsok most már csupán a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve és a tanácsok állam­igazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el feladataikat, az országgyűlés — felhasználva a tanácsok munkájában eddig szerzett tapasz­talatokat — új törvényben határozta meg a tanácsok szerveire és működésére vonatkozó szabályokat. E törvény a törvénytárban mint a tanácsokról szóló 1954: X. tv., a köznyelvben pedig mint a második tanácstörvény szerepel. E törvény szerint Budapesten fővárosi és fővárosi kerületi tanács műkö­dik, mint az államhatalom helyi szerve. A tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendelkező, tehát általános hatáskörű igazgatási szerve a tanács saját tagjai sorából választott végrehajtó bizottság, amelynek titkársága látja el a tanács, a végrehajtó bizottság és a végrehajtó bizottság elnöke tevékenységével kapcso­latos szervezési és ügyviteli feladatokat. A szakigazgatási feladatokat a végre­hajtó bizottságnak a Minisztertanács határozata alapján megalakított szak­igazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtó bizottságnak, más­részt a felettes szakigazgatási szerveknek vannak alárendelve. E szakigazgatási szervek képezik a tanács végrehajtó bizottságának hivatali szervezetét. A főváros, tanulmányunk lezárásának időpontjában, 1957. év január elején működő igazgatási szervezete e törvény alapján fejtette ki működését. 4. Tanulmányunk a következőkben öt fejezetre oszlik: Az elsőben a ta­nácsi igazgatást közvetlenül megelőző: a főváros központi és kerületi igazga­tásának 1947-től kezdődő, az első tanácstörvény megalkotásáig érvényes szer­vezetét ismertetjük. A tanácsi igazgatás megindulását és a két tanácstörvény közötti felépítését a második, a második tanácstörvénytől 1956 végéig végbe­ment fejlődését a harmadik fejezetben tárgyaljuk. A negyedik fejezet a vizs­gált egész korszakon átmenőleg ismerteti az anyakönyvi igazgatás, és a kihá­gás! bíráskodási szervezet, illetve a szabálysértési igazgatás alakulását; — végül ötödik fejezetként röviden az ügyeknek az igazgatás egész területére vonatkozó nyilvántartási szabályait foglaljuk össze. E fejtegetés szerkezetét a következő átnézet mutatja: I. Szervezeti és hatásköri változások a főváros önkormányzati közigazgatásának hatóságai­nál (1947—1950. június 15.): A) Törvényhatósági bizottság B) Közigazgatási bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents